Annalena Baerbock egy berlini diplomáciai rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió intézményrendszeréhez hozzá kell nyúlni, „bátor reformokra” lesz szükség, ha a 2030-ig tervezett újabb bővítési hullám után is hatékony akar maradni – írja a Politico.
A külügyminiszter szerint meg kell változtatni az Európai Bizottság felépítését:
tarthatatlan lesz, hogy minden tagállam egy biztost küld a testületbe, mert ennyi tárcára, szakterületre nem lesz szükség.
Ehelyett szerinte észszerűen annyi biztosi területet kell kijelölni, amennyi valóban életszerűen szükséges, és a nagyobb portfóliókon osztozni fognak egyes tagállamok, vélhetően rotációban. „Nem engedhetjük, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság tovább növekedjen, bátor és bölcs döntéseket kell hoznunk. Németország készen áll arra, hogy akár egy ciklus idejére saját biztos nélkül marad, ha kell” – szögezte le Baerbock.
A német kormány zöldpárti fődiplomatája az Európai Tanács hatásköreihez is hozzányúlna: a hatékony közös döntéshozatal érdekében
megszüntetné az egyes kiemelt területeken (adózás, külpolitika… stb.) a tagállamok számára fenntartott vétójogot
és az itt előírt egyhangú szavazás kötelezettségét. Ezen kívül felvetette azt is, hogy a tagjelölt államok képviselői már hazájuk hivatalos csatlakozása előtt – szavazati jog nélkül – részt vehessenek a tanács csúcstalálkozóin.
A közös uniós külpolitika terén a német politikus elodázhatatlannak nevezte az uniós szervek jövőbeli szorosabb együttműködését, vagyis az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkáját segítő szervezet, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) és az Európai Bizottság feszes koordinációját, hogy az uniós külpolitika markánsabbá válhasson. Baerbock a jelen válságot, az izraeli háború példáját hozta fel: a tagállamok között vita van a konfliktus megítélését illetően, és épp ilyen helyzetekben lesz majd szükség az EU közös irányvonalának hatékonyabb, gyorsabb meghatározására a jövőben.
Az uniós bővítés következő fordulója előtt a német külügyminiszter azt is felvetette, hogy a csatlakozni kívánó tagjelölt államok fiatal nemzedékeinek az EU biztosítson lehetőséget arra, hogy
még a tagság elérése előtt az uniós tagság bizonyos előnyeiben részesülhessenek:
ilyen lehetőség például az, hogy észak-macedóniai, szerb vagy török diákok is pályázhatnának Erasmus-programokra.
Annalena Baerbock ezeket a felvetéseket nem véletlenül az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozója előtt dobta be, a megbeszélések egyik kiemelt témája ugyanis a bővítés lesz – a tagállamok között vita van ennek időzítéséről, módjáról, kivitelezhetőségéről és politikai-gazdasági hatásairól.
Írta a Magyar Hírlap
