Megkezdődött Ukrajna amortizációja. Kijevnek a sokáig halogatott ellenoffenzívája a teljes kudarc jeleit mutatja. Gyakorlatilag semmit sem értek el, viszont a többlépcsős orosz védelmi vonalak áttörési kísérletei nagyon komoly veszteségeket okoztak az ukrán haderőnek. Kijev Zaporizzsjánál és Bahmutnál hiába összpontosított jelentős erőket, a támadások elakadtak.
A helyzet két ok miatt is egyre rosszabb Ukrajna számára. Egyrészt az időjárás napról napra zordabbá válik azon a vidéken, másrészt pedig az ukrán haderő nincs felkészülve az orosz csapatok támadására, ami a közeljövőben várható. Ráadásul, ahogy ezt Stephen Bryen, aki a Reagan-kormány alatt a védelmi minisztérium helyettes államtitkára volt, az Asia Times hasábjain kifejti: októberben 20 Mig-29-es, nyolc Szu-25-ös, egy Szu-24-es és két L-39-es eset áldozatul az orosz légvédelemnek.
A Mig-29-es egy negyedik generációs sugárhajtású elfogó vadászgép, amely gyorsabban repül, és jobban fordul, mint az amerikai F-16 és F/A-18A. A Míg-29-est először 1983-ban mutatták be, a Szovjetunió számos kelet-európai országnak adott el belőle, majd ezek egy részét átadták Ukrajnának. „Nem tudni, hogy Ukrajna hány Míg-29-es felett rendelkezik még, de biztos, hogy nem sok felett” – állítja Bryen.
A földön sem sokkal jobb a helyzet, az oroszok pusztítják a német Leopárd tankokat, az amerikai Abramsokat pedig még be sem merték vetni az ukránok, mert félnek, hogy az orosz drónok kilövik azokat.
Ukrajna problémája ennél általánosabb. Már a gázai terrortámadás előtt is úgy látszott, hogy a Biden-adminisztráció keresi a lehetőséget – most úgy tűnik meg is találta a legújabb közel-keleti konfliktusban – arra, hogy alaposan csökkentse Ukrajna támogatását. Egyrészt azért, mert az Egyesült Államok elérte egyik legfontosabb célját: Nyugat-Európát leválasztotta az orosz energiáról. (Még mindig nem tudjuk, hogy kik robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket.)
Ez azt is jelentette, hogy a Németország az olcsó orosz gáz helyett kénytelen négyszeres áron amerikai cseppfolyós gázt vásárolni. Másrészt Oroszország, ha nem is került válságos állapotba, de nagy valószínűséggel állítható, hogy a közeljövőben nem lesz szándékában a konfliktust eszkalálni.
Az USA eddig más vonatkozásban is sokat nyert. A nagy amerikai vállalatok felvásárolták a híres ukrán termőföldeknek legalább a felét, a legjobb minőségű területeket kaparintották meg. Jellemző, hogy a tíz legnagyobb földbirtok tulajdonosainak listáján csak egy ukrán céget találunk.
A gázai támadás előtt már látszott, hogy Washington keresi az ürügyet, hogy Ukrajnát, ha nem is teljesen, de részlegesen mindenképpen levegye az amerikai „lélegeztetőgépről”. Az amerikaiak csökkentettek bizonyos támogatási fajtákat, de drasztikus lépésre nem szánták el magukat, hiszen egy év múlva elnökválasztás lesz a tengerentúlon. Tehát, csak úgy nem lehet Ukrajnát otthagyni azok után, hogy az amerikai szolidaritás a demokraták kampánystratégiájának egyik legfontosabb eleme.
Viszont tovább támogatni Ukrajnát, legalábbis teljes erőből, nem célszerű és felesleges pénzkidobás. A Fehér Házban tudják, hogy ezt a háborút Ukrajna már rég elvesztett. De, hogy mi jön ezek után, nem tudni. Úgy látszik Washingtonban nincs „B” terv, vagy az nem nyilvános.
Amerika kényszerhelyzetben van. Az elmúlt időszakban ugyanis az Egyesült Államok a segélyek révén elérte, hogy Ukrajna teljesen ki legyen szolgáltatva neki. Így gyakorlatilag úgy néz ki a helyzet, hogy az ukrán kincstár bevételei csak a háború finanszírozására elegendőek, az is csak úgy-ahogy. Az állam működését, a közalkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat az amerikai támogatásból fizeti Kijev.
Washington nem tud mit csinálni, fizetnie kell, ha nem akarja, hogy Ukrajna rövid időn belül összeomoljon, így is a szakadék szélén táncol. A Biden-adminisztráció most 16,3 milliárd dollárt javasol a Zelenszkij-kormány megsegítésére. Ez körülbelül három hónapra elegendő összeg, de lehet, hogy még ennyire sem elég, a tél beállta miatt.
Mindez csak annyira elégséges, hogy éppen ne álljon le a „lélegeztetőgép”. Ez azonban még nem minden. Ha megtörténne a fegyverszüneti megállapodás, évekre, évtizedekre lesz szükség Ukrajna gazdaságának helyreállításához. Persze ez csak akkor sikerülhet, ha lesz rá elegendő pénz.
Az amerikai törvényhozás most a háborúból való kilépés stratégián dolgozik Ukrajna számára. Vagyis olyan megoldásban gondolkodnak, amely lehetővé teszi az Ukrajnának szánt támogatás csökkentését. De itt is van egy kis bökkenő. Ma már Amerikában is tudják, hogy a Zelenszkij-rendszere korrupt, méghozzá nagyon. Ezért szigorú ellenőrzést ígérnek a pénzek felhasználására. Az amerikai gazdaság állapota már nem teszi lehetővé, hogy nyakló nélkül támogassák Ukrajnát. Tehát egy megoldás van: Ukrajnának kell csökkentenie kiadásait.
Lehet, hogy ez a „B” terv.
Írta a Magyar Hírlap
