A BRICS jövőre bővül. Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság mellett a tagja lesz Argentína, Egyiptom, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Etiópia is. Ez a tizenegy ország adja a globális GDP nagyjából 29 százalékát. De mire lesznek képesek együtt? – erre a kérdésre kereste a választ a Mandiner.
Mint írják, a névadó tagok összesített GDP-je 27,7 ezer milliárd dollár volt, amihez az „új hatok” 3,1 ezer milliárd dollárt adnak. A BRICS viszont így sem éri el a G7-ek 43 százalékos részesedését a globális GDP-ből. Ez az adat azonban pillanatnyi állapotot tükröz, és egyáltalán nem nyugtathatja meg az USA vezette-vezérelte gazdasági csoportot – tették hozzá.
Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy az új tagok immár a globális olajkitermelés 42 százalékát fogják kitenni.
A kőolajhatalmak mellett Argentínával a lítiumtermelés nehézsúlyúja is csatlakozott a csoporthoz, amely az elektromos járművek terjedésével szintén a BRICS malmára hajtja a vizet.
Ha ehhez hozzávesszük – folytatják az elemzésben –, hogy a BRICS távlati célja egy dedollarizált, alternatív kereskedelmi és pénzügyi rendszer kialakítása, a kritikus nyersanyagokkal ellátott országok csatlakozása még inkább felértékelődik. És számítani lehet arra is, hogy egyre több ország számára lesz vonzó.
Ráadásul India gazdasága olyan ütemben gyorsul, hogy már tavaly letaszította Nagy-Britanniát az ötödik helyről, és a Goldman Sachs szerint a BRICS-országok jelenlegi tagállamai közül soknak már magasabb a reál-GDP-növekedési mutatója, mint G7-es versenytársainak.
Az öt klasszikus BRICS-államban az átlagos GDP-bővülés 2050-ig 189, míg a G7-ek esetén 50 százalékosra várható. Az újonnan felvett országok esetében a ráta hasonlóan kiugró számokat vetít előre.
A teljes képet elemezve a dolog úgy áll, hogy 2050-re a BRICS-országok GDP-arányosan megelőzik a G7-eket.
Írta a Magyar Hírlap
