Az Izvesztyija című napilapban csütörtökön megjelent kommentárjában a nagykövetség azt írta, hogy a Moszkva és Brüsszel közötti politikai párbeszéd teljesen felfüggesztésre került.
A jelenlegi geopolitikai körülmények között a képviselet csak „munkakapcsolatokat tart fenn az európai intézményekkel, hogy megvitassák és megoldják az olyan, inkább technikai jellegű kérdéseket”, mint például az orosz diplomáciai képviseletek működése az EU területén – jegyezték meg.
A misszió kifejtette, hogy munkájának jellege megváltozott a változó politikai helyzet következtében, de hangsúlyozta, hogy „feladatai változatlanok – Oroszország brüsszeli szemléletének előmozdítása”.
A patthelyzet miatt az EU és Oroszország szinte minden téren felfüggesztette a párbeszédet – tették hozzá a tisztviselők.
„A kulturális együttműködést, valamint a kölcsönhatás minden más vonalát brüsszel egyoldalúan megszakította. A jelenlegi körülmények között nincs kivel bővíteni a kulturális együttműködést” – közölte a nagykövetség.
A Moszkva és az EU közötti feszültségek 2014-ben kezdtek fokozódni, amikor a blokk megtagadta a Krím félszigeten tartott népszavazás eredményének elismerését, amelynek lakossága elsöprő többséggel szavazott az újraegyesülésre Oroszországgal a nyugati támogatású kijevi puccs után. Abban az évben az EU gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, 2019-ben pedig a blokk kijelentette, hogy többé nem tekinti Oroszországot „stratégiai partnernek”.
Az EU 2022-ben jelentősen kibővítette szankcióit, miután Oroszország megkezdte katonai műveletét Ukrajnában. Az év áprilisában az unió számos nyugati országot követve 19 orosz diplomatát utasított ki. Moszkva válaszul 18 uniós tisztviselő kiutasításával válaszolt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök áprilisban a Brüsszellel fennálló kapcsolatok állapotát kommentálva azt fájlalta, hogy a kapcsolatok „jelentősen megromlottak”. Az orosz vezető azzal vádolta az EU-t, hogy „geopolitikai konfrontációt” kezdeményezett Moszkvával, és feladta elsődleges küldetését, a gazdasági együttműködés és az európai integráció fejlesztését.
Írta a Magyar Hírlap