MH/MTI
2023. október 27. péntek. 21:05
Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ukrajna támogatása érdekében meg kell teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy az európai bankokban befagyasztott orosz vagyont finanszírozásra és újjáépítésére lehessen fordítani.
Kiemelte: a tagállami vezetők megerősítették, hogy a biztonság szavatolása az unió legfontosabb feladatai közé tartozik, és ehhez a rendőrségi és igazságszolgáltatási szervezek együttműködésére, a vonatkozó információk megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmére kell összpontosítani a terrorizmus elleni küzdelem sikere érdekében.
A migráció kérdéséről az Európai Tanács elnöke azt mondta, a tagállami vezetők egyetértettek az unión kívüli országokkal ápolt kapcsolatok és együttműködés megerősítésének fontosságában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Európa gazdasági versenyképességéről szólva elmondta: azokra a területekre kell összpontosítani, ahol már most is versenyelőnyben van, vagy vezető szerepet tölthet be az unió.
Az európai ipar- és energiapolitikánk a helyes útra állított minket, melyre jó példa az iparra vonatkozó nettó zéró kibocsátási cél meghatározása és a kulcsfontosságú nyersanyagokról szóló törvény. Fontosnak nevezte továbbá a villamosenergia-piac reformját a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére az energiaárak csökkentése érdekében.
Rámutatott: tavaly 3,7 millió migráns érkezett legálisan az európai munkaerőpiacra, ami – mint kiemelte – „nagyon pozitív jel”, mert véleménye szerint még több bevándorló munkavállalóra lesz szükség.
Ukrajnával összefüggésben az uniós bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság ellenére is fontos a háború sújtotta ország támogatása. Kiemelte, az EU továbbra is szállítja a védelmi felszereléseket és immár 83 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek.
„A következő lépés az 50 milliárdos ukrajnai hitelkeret elfogadása lesz, mert Ukrajnának megbízható és kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége. Természetesen továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az uniós csatlakozáshoz vezető úton, november elején pedig értékelni fogja az eddig elért eredményeket” – tájékozatott.
Az EU jelenleg egy új, Oroszország elleni szankcióscsomag előkészítésén dolgozik – zárta beszédét Ursula von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján azt mondta, nem akar ítéletet mondani Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról, „az akár hasznos is lehet”, de hangsúlyozta, hogy a találkozó nem gyengítheti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
„Semmiképp nem tiltható meg egy állam-, illetve kormányfőnek, hogy találkozzon egyik vagy másik vezetővel. Nem vagyok megdöbbenve. Csak az lenne a kérésem, tiszteletből és lojalitásból, hogy legyen előzetes és utólagos egyeztetés – különösen abban a helyzetben, amelyben Oroszországgal vagyunk – és ne használjuk fel ezeket a kétoldalú kapcsolatokat arra, hogy olyan dolgokról tárgyaljunk, amelyek gyengítenék az egységünket” – fogalmazott.
Mint mondta, nem szeretne erkölcsből leckét adni a magyar miniszterelnöknek, így „nem ítéli meg, amit tett”, véleménye szerint „akár hasznos is lehet” a találkozó, azonban nem gyengítheti az egységet, ami az ukrajnai háború kezdete óta az EU erőssége. Megjegyezte, hogy a magyar és szlovák miniszterelnök nem kérte az Ukrajnával kapcsolatos tanácsi szöveg módosítását, és egyetértett vele.
„Azonban különböző dolgokra érzékenyek, amit ki is fejeznek, de végső soron ez nem veszélyeztetheti a fellépésünk folytonosságát. És úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartanunk ezeket az érzékenységeket, ha hosszú távon fenn akarjuk tartani az egységet” – szögezte le Macron.
Hozzátette: „minden érv jogos. Továbbra is elkötelezettek maradunk, tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, de úgy gondolom, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy továbblépjünk”.
A francia elnök szerint a magyar kormányfő sokszor hasonlítja Brüsszelt Moszkvához, pedig – mint kiemelte – van egy alapvető különbség: „az Európai Unió nem szállta meg Magyarországot. Magyarország ugyanis szuverén döntést hozott arról, hogy csatlakozik a mi Európánkhoz”.
Macron végezetül aggodalmát fejezte ki Gáza izraeli bombázása miatt, és hangsúlyozta, a harcokban elhunyt számos humanitárius dolgozónak semmi köze a terrorizmushoz.
„Teljes mértékben elismerjük a terrorizmus elleni küzdelem jogosultságát és törvényességét, készek vagyunk segíteni is, de a teljes blokád, a válogatás nélküli bombázások és egy kiterjedt szárazföldi hadművelet nem tudja szavatolni a civil lakosság védelmét” – tette hozzá a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta, az EU meg fogja hozni a szükséges döntéseket Ukrajna stabilitásának biztosítására annak ellenére, hogy egyes tagországok között erről eltérő elképzelések vannak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, országa a továbbiakban nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Hangsúlyozta ugyanakkor: Szlovákia továbbra is humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, és segít az aknamentesítésben. „Nem hiszek a konfliktus katonai megoldásában” – fogalmazott.
Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: Ukrajna támogatása folytatódik, az országnak továbbra is szüksége van a szolidaritásra és a támogatásra. Az orosz agresszió háborús bűncselekmény, ezért megérdemli Ukrajna az EU segítségét – mondta.
Írta a Magyar Hírlap
