Napirend előtti felszólalásában a tárcavezető kétségtelennek nevezte, hogy a világ jelenleg a veszélyek korát éli, az emberiség az elmúlt másfél évtizedben válságról válságra bukdácsolt. Emlékeztetett arra, hogy a globális pénzügyi krízist hatalmas bevándorlási hullám követte, aztán jött egy rég nem tapasztalt súlyosságú egészségügyi vészhelyzet, majd kitört a háború Ukrajnában.
Kiemelte: ezen válságokból fakadóan új világrend van kialakulóban, a végeredményt még megtippelni sem lehet, de az biztosnak látszik, hogy Európa ebben nem fog erősebb szerepet betölteni, mint eddig.
Majd ennek alátámasztására hangsúlyozta, hogy tavaly Kína megelőzte az Európai Uniót a bruttó hazai termék (GDP) világrangsorában. Mindössze tíz év alatt az Egyesült Államok részesedése 30 százalékról 25-re, az EU pedig 22 százalékról 17-re csökkent a globális GDP-ből, míg Kínáé 9 százalékról 18-ra nőtt – sorolta.
„A tavalyi év volt az első, hogy az Európai Unió immár nem második, hanem csak harmadik helyen állt (.) És az olló nyílik, sajnos rossz irányba nyílik, az EU versenyképessége folyamatosan csökken” – húzta alá.
Objektum doboz
Szijjártó Péter a kontinens biztonsági környezetének romlására is kitért, ezt szavai szerint súlyosbítja az ukrajnai háború „teljes mértékben elhibázott” kezelése is, amely izolálás helyett globalizálta a konfliktust. „Ahelyett, hogy a békéről beszélnénk, egyre intenzívebb fegyverszállítások hosszabbítják meg az Ukrajnában zajló háborút” – jelentette ki.
Majd leszögezte, hogy folyamatosan küzdeni kell az Európába irányuló migrációs nyomással is, amely téren a magyar határőrök „egészen új dimenzióval” szembesülnek, mivel több esetben éles, automata fegyverekkel lőttek rájuk a határ túloldaláról különböző bűnözői csoportok.
„Brüsszel szerint ezeket az embereket kellene beengednünk Európába, ezek az emberek kellene, hogy jelentsék az európai jövőt” – emelte ki.
Illetve tudatta: Európának el kell döntenie, hogy a blokkosodás vagy pedig az együttműködés irányában képzeli-e el a jövőt. Előbbi kapcsán figyelmeztetett, hogy az nem jó irány, hiszen például Közép-Európa és benne Magyarország is mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.
„Nekünk az az érdekünk, hogy a következő évek az összeköttetésekről, az együttműködésről szóljanak, mert a világot sújtó válságokat csak így tudjuk eredményesen kezelni – mutatott rá. – Magyarország a keleti és a nyugati gazdaság találkozási pontjává vált, és hogyha ez Magyarországon sikerülhet, akkor sikerülhet globálisan is” – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a hidegháború óta a globális biztonság ma van a legrosszabb formában, fegyveres konfliktus zajlik Európában és a közvetlen szomszédságában is.
„A helyzet annyira súlyos, hogy az őszinte, tiszta beszédnek nincs alternatívája, és semmit sem szabad relativizálni. Világosan kell megfogalmazni, hogy nincs arra bocsánat, nem lehet arra bocsánat, és nincs arra magyarázat, nem is lehet arra semmifajta magyarázat, ha több ezer rakétát lőnek ki egy szuverén ország területére, és ezzel megölnek ezreket, s nincs mentség arra sem, hogyha százakat vagy ezreket ejtenek túszul” – szögezte le.
„És arról is világosan kell beszélnünk, hogy Izraelnek igenis joga van ahhoz, hogy megvédje saját magát. Izraelt terrortámadás, egy brutális terrortámadás érte, ezért most az egész világnak az az érdeke, hogy az a terrorellenes küzdelem, amelynek műveleteit nap mint nap láthatjuk, sikeres legyen” – húzta alá.
Majd figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie azért, hogy ez a terrorellenes küzdelem ne váljon országok közötti háborúvá, annak ugyanis teljesen kiszámíthatatlan következményei lennének a Közel-Keleten.
Aggodalmát fejezte ki a béke reményét hosszú évtizedek kudarcai után elhozó Ábrahám-egyezmények jövője kapcsán, s kijelentette, hogy nem kéne hagyni elveszni a tartós közel-keleti béke érdekében tett erőfeszítések eredményeit.
Valamint ijesztőnek nevezte azt, hogy „a demokráciájára, a toleranciájára oly büszke, gyakran másokat kioktató és lenéző Nyugat-Európában olyan tüntetések zajlanak, ahol terrorszervezeteket és terrorcselekményeket éltetnek”.
„Nyugat-Európában felütötte a fejét az újkori, modern antiszemitizmus. Abban a világban, ahonnan minket szoktak nagyképű módon lenézni, kioktatni, kritizálni” – mondta. Ennek gyökere pedig szavai szerint a brüsszeli migrációs politikában keresendő, amely párhuzamos társadalmakat hozott létre bizonyos országokban.
Írta a Magyar Hírlap
