MH/MTI
2023. október 25. szerda. 13:43
Vu Csien, a kínai védelmi tárca szóvivője szerdai nyilatkozatában egyúttal a pekingi vezetés „mélységes ellenérzését” fejezte ki az amerikai kongresszusnak is benyújtott jelentéssel szemben, amely állítása szerint jelentősen eltúlozza „a nem létező kínai katonai fenyegetést”.
Vu leszögezte, hogy Kína fegyveres erőinek fejlesztése a háborús fenyegetés megfékezésére, saját biztonsága és a világbéke megőrzésére, és nem egy konkrét ország vagy egyéb célpontok ellen irányul.
Az amerikai védelmi minisztérium jelentése szerint a következő évtizedben a Kínai Népköztársaság nukleáris fegyverarzenáljának gyors tempójú modernizációja, bővítése és diverzifikációja várható.
Kína jelenleg több mint ötszáz nukleáris robbanófejjel rendelkezik, 2030-ra pedig feltehetően ezernél is többet lesz képes hadrendbe állítani. Az atomfegyverekhez szükséges plutónium előállítására Peking új gyorsreaktorokat és újrafeldolgozó létesítményeket állítana üzembe, azt hangoztatva, hogy ezen technológiákat békés célokra használják fel – állítja a jelentésében a Pentagon.
Kína és az Egyesült Államok a közelmúltban a globális és nemzetbiztonsági aggályok, a Dél-kínai-tengeren zajló katonai interakciók és a Kína által saját területének tekintett Tajvan miatt vívott egymással szópárbajt. Az amerikai védelmi tárca tavaly kijelentette, hogy Kína felerősítette a Tajvannal szembeni diplomáciai, politikai és katonai nyomást.
Vu a kínai és amerikai védelmi tárcák párbeszédét a két nagyhatalom közötti kapcsolatok fontos részének nevezte, és kijelentette, hogy a katonai diplomácián keresztül Peking nyílt és hatékony kommunikációt folytat Washingtonnal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a két hadsereg közötti kapcsolatok előtt álló nehézségeket és akadályokat az amerikai vezetés hozza létre.
„Az Egyesült Államok úgy tesz, mintha zavarban lenne, miközben tetteivel sérti Kína biztonsági érdekeit, ugyanakkor fennhangon kijelenti, hogy célja a válság kezelése és a kommunikáció erősítése” – fogalmazott.
Írta a Magyar Hírlap
