Az ír államfő korábban Izraelt bírálta a gázai bombázások miatt.
Izraeli tisztviselők élesen kritizálták Michael Higgins ír elnököt, amiért bírálta Izraelnek a gázai háborúban alkalmazott harcmodorát, egy diplomata ráadásul azt állította, hogy Írország finanszírozta a Hamász földalatti alagúthálózatát – írja a Haaretz.
„Előre bejelenteni, hogy meg fogjuk szegni a nemzetközi jogot, és mindezt az ártatlan lakossággal szemben tesszük, ez a második világháború óta létező, a civilek védelmére vonatkozó törvények lábbal tiprása” – mondta Higgins (képünkön) a múlt héten, ami lényegesen erősebb megnyilvánulás, mint amiket más nyugati vezetőktől hallhattunk a témában.
Dana Erlich, Izrael írországi nagykövete az államfőt álhírek terjesztésével vádolta és a Sunday Independentnek azt mondta, hogy „Izraelben erős az az érzés, hogy Írországban tudatalatti elfogultságok élnek vele szemben”.
Adi Ophir Maroz, Izrael dublini nagykövetségének helyettes misszióvezetője egy később törölt tweetben ezt írta: „#Írország vajon ki finanszírozta a terror alagútjait? A rövid nyomozás menete: 1. Keress egy tükröt 2. Irányítsd magadra 3. Voilà.”
„Úgy gondolom, Michael D. Higgins megszólalása sok ír véleményét tükrözte. A kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy fenntartás nélkül elítéljük a Hamász által elkövetett, 1400 ártatlan izraeli meggyilkolásával járó szörnyűségeket. Ugyanakkor mélységesen aggódunk a Gázában látható emberi szenvedés miatt is. Tűzszünetet akarunk, és azt akarjuk, hogy megnyíljanak a humanitárius segélyek számára a folyosók, és Írország európai és ENSZ-szinten is ennek érdekében fog felszólalni” – nyilatkozta Simon Coveney volt ír külügyminiszter és jelenlegi vállalkozásfejlesztési miniszter a breakingnews.ie tudósítása szerint.
Az ír-izraeli viszony egy meglehetősen érdekes pályát írt le az elmúlt 100 év folyamán. Kezdetben az ír függetlenségért küzdő IRA és a zsidó állam megteremtéséért harcoló közel-keleti paramilitáris fegyveres csoportok, mint a Lehi, vagy a Hagana természetes szövetségest láttak egymásban, hiszen mindketten a maguk területén szálltak szembe a brit elnyomással. A Lehiben igen gyakran alkalmazták a korabeli IRA taktikáit. Jichák Sámir, a Lehi egyik vezetője (akiből később Izrael hetedik miniszterelnöke lett), a hívójelét is az írektől vette, ami a Michael volt és a híres IRA-parancsnok, Michael Collins előtti tiszteletadásnak volt tekinthető.
Ez a szövetségesinek mondható viszony a 70-es évekre fordult a visszájára, amikor az inkább baloldalinak nevezhető IRA már az Izrael állammal szemben harcot hirdető Palesztin Felszabadítási Front, majd a Fatah és később a Hezbollah, illetve a Hamász mellett köteleződött el. A gerillataktitkák ebben az esetben is sokszor gyanús egyezéseket mutattak, például az IRA Warrenpointi rajtaütéséhez igen hasonló módszerekkel találták szemben magukat a 80-as évek libanoni háborújában az izraeli hadsereg tagjai, illetve egyre gyakrabban használtak a palesztin terroristák az IRA receptúrája alapján épített csőbombákat.
Az ír állammal való kapcsolat megromlása is a libanoni háborő idejére datálható, ugyanis Dublin szerint a konfliktusban szolgálatot teljesítő ír békefenntartókkal rosszul bántak az IDF katonái, sőt egy Izrael által támogatott helyi milícia rajtaütésében életét is vesztette egy ír katona. Innentől kezdve Dublin egyre kritikusabb hangot ütött meg Izrael államnak a megszállt területeken folytatott politikájával kapcsolatban, ez egészen odáig ment, hogy 2009-ben a legrégebbi ír párt, az IRA politikai szárnyának is tekintett Sinn Féin vezetője, Gerry Adams a Hamász gázai miniszterelnökével, Iszmáíl Hanijével is hajlandó volt találkozni.
Az alagútépítéssel kapcsolatos vádat egyébként a legnagyobb valószínűség szerint arra alapozta az izraeli diplomata, hogy Írország évente, különböző szervezeteken keresztül, vagy közvetlenül 10 millió euróval támogatja a palesztin népet és annak szervezeteit.
HVG
