Egy izraeli „Katyusa”, amelyik nagyon sok nyelven „megérteti magát”

Egy izraeli „Katyusa”, amelyik nagyon sok nyelven „megérteti magát”

LMA
2023. október 24. kedd. 13:41
Frissítve: 2023. október 24. 13:55

A sok Merkava és más brutális harceszköz mellett itt-ott olykor feltűnik az izraeli mozgósítást ábrázoló fotókon egy furcsa szerzet, az M270 MLRS is. A nem kevéssé bumfordi kinézetű lánctalpas jelzőjében az MLRS betűkombináció Multiple Launch Rocket Systemet, azaz rakétasorozatvető-rendszert jelent, s ez egyben meg is határozza, mire alkalmas.

Magát a berendezést az amerikai hadsereg számára kezdték fejleszteni valamikor az 1970-es évek vége felé. A cél az volt, hogy csöppet túllépjenek a szovjet elődön, azaz az Egyesült Államok „saját” Katyusája lényegesen többet tudjon annál, minthogy rakéták százait eregeti feszt’ az ellenségre. Viszonylag rövid fejlesztés után az első egységek 1983 tavaszán álltak szolgálatba. Az eszközről viszonylag hamar kiderült, hogy strapabíró és kellően igénytelen, így széleskörűen kezdték alkalmazni a világ több pontján, így Európában is.

Az idők folyamán mindösszesen ezerháromszáz darab készült belőle, míg a legyártott rakéták száma bőven egymillió fölött járhat. Az M270 MLRS kibocsátása kereken húsz esztendeje zárult le. Az utolsó nagybani tételt egyébként a napokban ugyancsak sokat szereplő Egyiptom vásárolta meg.

Egy M270 MLRS tart a libanoni határ irányába

Egy M270 MLRS tart a libanoni határ irányába

Fotó: Jalaa Marey / AFP

A szerkezet célja – ahogy a többi nehézsorozatvető esetében is – a nagy hatású tűzcsapásmérés és a jelentős kiterjedésű aknamezők gyors telepítése az ellenség harcászati mélységében. Ezek mellett speciális rakéták is akadnak hozzá, amelyek elektronikai eszközöket is képesek célba juttatni.

A hét méter hosszú, csaknem három méter széles, huszonöt tonnás M270 MLRS kiszolgálószemélyzete három katona. Sebessége nem túlzott, azaz elvileg ötvenhat, de a gyakorlatban inkább negyven-ötven kilométer között mozog óránként. Az ötszáz lóerős motor egy feltöltéssel nagyjából félezer kilométerre tudja tovagördíteni e monstrumot. Páncélzata alumínium. Igaz, nem a sima, bolti, hanem annál kissé erősebb kivitelben. S akad még egy tulajdonsága: jelesül a rakéta-sorozatvetők általában nem az első vonalban dolgoznak, hanem hátrébb, így nekik nem feltétlenül kell olyan mérvű védelem, mint mondjuk egy Merkavának.

A német hadsereg egyik járműve egy haditechnikai bemutatón

A német hadsereg egyik járműve egy haditechnikai bemutatón

Fotó: Christof Stache / AFP

Egy sztenderd, 227 milliméter űrméretű rakéta 3,94 méter hosszú, míg tömege a feladatától függően elérheti a háromszáz kilogrammot is. Sok állam fejlesztette, így rengeteg fajtája létezik. A hatótávolság a kiszerelés miatt változó: a legkevesebb harminckét, míg a legnagyobb hetven kilométer.

Az M270 MLRS nagyon sok konfliktuszónában szerepelt – legutóbb kilenc egységet kapott ajándékba Ukrajna is. A zsidó állam mellett például Bahrein, Görögország, Norvégia, Japán, Szaúd-Arábia és Dél-Korea is alkalmazza.

Írta a Magyar Hírlap