Valószínűleg ennek a cikknek minden olvasója futott már bele rosszindulatú, megtévesztő SMS-be, emailbe, telefonhívásba, amellyel szerették volna megszerezni kényes adatait és kifosztani a bankszámláját. És ami rossz hír: ez csak csak rosszabb lesz.
Nem csak a szubjektív nézőpontunkból tűnhet úgy, hogy megszaporodtak a pénzünkre áhítozó adathalászok az online térben (és vegyük most ez alá az összes említett csatornát, legyen szó emailekről vagy hívásokról). Az adatok is ezt támasztják alá.
Eldurvult a helyzet, milliárdok tűnnek el
A Magyar Nemzeti Bank negyedéves pénzforgalmi statisztikája alapján idén április és június között több, mint 45 százalékkal növekedett a bankok által rögzített káresemények értéke az előző negyedévhez képest. Az idei első félévben elcsalt pénzek 11,68 milliárdos összege pedig 25 százalékkal magasabb, mint ami 2017 és 2021 között, 4 év alatt összesen keletkezett a magyar elektronikus fizetési piacon.
Ezeknek a pénzeknek a háromnegyedét bankszámla ürítéssel szerezték meg a bűnözők, amely azt jelenti, hogy az áldozat valamilyen megtévesztés miatt önként megadta a bankszámla adatait, és így a teljes rajta lévő összeget átutalhatják maguknak az illegális behatolók. Ez a megoldás azért is fájdalmas, mert a bankok szinte sosem térítik meg a kárt, arra hivatkozva, hogy a felhasználó hibájából történt meg a káresemény.
A drasztikus emelkedés első látásra különösen ijesztőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy az MNB statisztikái szerint csak a megkezdett rosszindulatú tranzakciók fele járt sikerrel, a másik felét sikerült valamely résztvevőnek idejében megállítania.
A helyzet elharapódzása azért sem kecsegtet sok jóval, mert mindeközben egyre több edukatív, felvilágosító üzenet terjedt el a nyilvánosságban az adathalász bűncselekményekről. Manapság már ezek működési elve széles embertömegek számára ismert. Mégis, mivel egyre gyakoribbak a támadások, a nagy számok törvénye alapján egyre többen esnek bele a hibába figyelmetlenségük révén.
Egyre okosabbak a csalók is
Nagyon elterjedt az utóbbi időben, hogy SMS-t kapunk egy ismeretlen számról, amelynek szövege pontosan úgy van megfogalmazva, mintha egy csomagszállító cégtől, vagy egy streaming szolgáltatótól érkezett volna. A megszövegezés kísérteties hasonlósága miatt, óvatlan pillanatunkban, főleg, ha éppen tényleg várunk egy csomagra, reflexből követhetjük a benne lévő utasításokat, rákattintunk a megadott linkre, amelyen keresztül akár kémprogramot telepíthetnek a telefonunkra, vagy jobb esetben csak valamilyen kényes adatunkat kérik el egy űrlapon.
Ez a módszer olyanokat is elbizonytalaníthat, akik alapvetően tudatában vannak az átverős módszerek működésével, de a fáradtság és a véletlenek még őket is egy gyenge pillanatukban kattintásra ösztökélhetik.
Évekig csak az unokázós csalás volt ismert, amikor általában idős embereket megcélozva, a bűnözők a nagyszülő bajba jutott unokájának, vagy annak ismerősének kiadva magukat próbáltak pénzt kérni telefonhíváson keresztül. Az unoka címen még magyar thrillert is megihlető bűntény azonban általában személyes találkozót is igényelt, ami a leggyengébb pontja volt a lopásnak, hiszen lehetséges volt a rajtakapás, és a bűnöző személyének megismerése.
Ma, a kibertérben elkövetett bűntények túlnyomó többsége már nem így zajlik: sosem ismerjük meg ki lopott meg minket, és gyakran csak jóval később vesszük észre, hogy megrövidítettek minket kisebb vagy nagyobb összeggel. Azonban az unokázós csalás is fejlődik, és egyes beszámolók szerint már azzal próbálják növelni a hívások hitelességét, hogy a bajba jutott rokon hangját a mesterséges intelligencia segítségével klónozzák és az ő mesterséges hangjával beszélnek a kiszemelt áldozattal.
A leggyakoribb módszerek
Az átverések módozatainak tárháza végtelen, csak pár kiemelkedően gyakori megoldást részletezünk:
- adathalász e-mail, SMS
Ezek azok a fent is említett üzenetek, amelyekben általában a csalók valaki másnak kiadva magukat próbálnak bankszámlaszámot, bankkártya azonosítókat elkérni tőlünk, valamilyen sürgős ügyre hivatkozva. A legkönnyebben ezeket az üzeneteket a küldő személyéből vagy telefonszámából lehet felismerni.
Gyanakodjunk, ha a szöveg elírásokat tartalmaz, láthatóan nem az adott szolgáltató hivatalos email címéről (@cégnév.hu, vagy @cégnév.com) érkezett, hanem valami furcsa, hosszú címről vagy SMS esetében külföldről.
Ha a szövegben elírást tapasztalunk, vagy csak felismerjük, hogy olyan adatokat kérnek tőlünk, amelyekkel vissza lehet élni, érdemes figyelmen kívül hagyni az üzenetet, vagy megkeresnünk a szolgáltatót a hivatalos elérhetőségein, és ott tisztázni a helyzetet.
- megtévesztő telefonhívás
A telefonhívásos csalások hatását általában az fejti ki, hogy a másik ember hangja, személyessége meggyőző bizonyítéknak tűnik a hitelességét illetően. Másrészről ilyenkor úgy keresik meg az embert, hogy valamilyen azonnali beavatkozás, probléma miatt kérik az adatait, így a kialakult stresszhelyzet nehezíti az átgondolt cselekvést a kiszemelt áldozat részéről.
- hamis nyereményjátékok
Az azonnali tárgy vagy pénznyeremény ígérete mindenki számára vonzó, ezért nagyon könnyen lehet vele kártékony oldalakra irányítani az embereket. Nem olyan rég egy önmagát a Fővárosi Állatkertnek kiadó Facebook-oldal „osztogatott” ingyenes belépőket, cserébe a jegyek postázásáért kért el pár eurónyi összeget a jóhiszemű „nyertesektől”.
Felismerés
Az ilyen átveréseket legjobban akkor lehet felismerni, ha tudatosítjuk magunkban: a a valódi cégeknek nem áll érdekükben ingyen, vagy szinte ingyen pénzt vagy tárgynyereményeket osztogassanak. Ahogy az sem, hogy sürgős esetben emailben keressenek minket.
További ajánlásokért érdemes átböngészni az MBN honlapját, akik számos különböző csalástípusról adnak értékes információkat, és megfontolandó tanácsokat. Ilyen például a kétfaktoros azonosítás beállítása a pénkezelő intézetek weboldalain, vagy az ujjlenyomat használata a bejelentkezéskor, ez ugyanis ellophatatlan, még akkor is, ha egy kémszoftver figyeli az aktivitásunkat a telefonunkon.
Ha bármilyen gyanús megkeresést kapunk, mindig legyünk kétkedőek, és inkább szakítsuk meg a hívást, vagy hagyjuk figyelmen kívül az üzenetet, mert a hibázás után nagyon gyorsan kialakulhat a helyzet, amikor már csak a pénzünk után szaladunk, és egy életen át bánkódhatunk a jóhiszeműségünk miatt.
Írta a Magyar Hírlap
