A brit gazdasági lap betekinthetett egy uniós prezentációba, amely szerint a februárban bevezetett, megawattóránként 180 eurós gázársapkának nem volt negatív hatása az uniós gázimportra, noha Magyarország és Németország is félt ettől az eshetőségtől. Az orosz-ukrán, most pedig az izraeli háború, valamint a Balticconnector gázvezeték vélt szabotázsa miatt a bizottság attól tart, hogy ismét emelkedhetnek a téli szezonban a gázárak, ezért célszerű az ársapka meghosszabbítása – noha a tárolók töltöttségi szintje szerte az európai közösségben kielégítő.
Az Európai Bizottság novemberben mutatja be azt a javaslatát, hogy az energiaválság miatt vészhelyzeti intézkedésként bevezetett lépések közül melyikeket javasolja meghosszabbítani, illetve módosítani és melyeket nem – írja a Portfolio.
Ezzel kapcsolatban azonban két táborra szakadt az unió: német és francia vezetéssel 10 tagállam azt szeretné, ha az állami szabályozási rendszerek további lazítását szeretné, a főleg észak-európai országokból álló másik csoport viszont szigorítást követel.
A lazításpárti tábor hétvégén juttatta el álláspontját az EB-nek, amelyben amellett érvelnek, hogy meg kell hosszabbítani a szél- és naperőművi projektek felgyorsított jóváhagyásának állami támogatási szabályrendszerét. Emellett meg kell hosszabbítani az állami támogatási lehetőségeket, amelyek lehetővé tették a gazdasági szereplők kompenzálását a megemelkedett energiaárak hatásainak enyhítésére.
A belgák és hollandok vezette ellentábor Didier Reynders versenyjogi biztosnak írott levelében kifejtik: nincsen se szükség, se jogalap a sürgősségi állami támogatási szabályok meghosszabbítására. Rob Jetten holland éghajlat- és energiaügyi miniszter az FT-nek úgy nyilatkozott, hogy a finanszírozást jobban fel lehetne használni „a kiváltó okok megszüntetésére” az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedésekbe történő beruházásokkal – írja a Portfolio.
HVG
