Mint Kövér László elmondta, 1956 a kommunizmusból kitörni akaró, ám a világpolitika főszereplői által cserbenhagyott magyarság tragédiája. Kiemelte, a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája a Szovjetunió létrejötte, azaz a történelmi keresztény Oroszország bolsevizálódása volt. „Ez a katasztrófa többszörös tragédiát eredményezett Magyarországon, a 20. század második felében tragikus következményeket vont egész Európára, és máig tartó szellemi utóhatásában, a bolsevik gondolat egyik vírusmutációja révén, napjainkban felbomlasztással fenyegeti az egész nyugati civilizációt” – fogalmazott.
Ha nincs kommunizmus, akkor 1947-ben Magyarországot és a régió többi kisállamát „a Nyugat cinikusan nem löki a Szovjetunió karjaiba, azaz több mint negyven esztendőre nem áldoznak fel bennünket és sorstársainkat a nyugati világ biztonságának és jólétének az oltárán” – mondta.
A házelnök hozzátette: kommunizmus nélkül nem tört volna ki az 1956-os magyarországi antikommunista forradalom és szabadságharc sem, azaz nem lett volna „vérbe, könnybe és tragédiába fulladó”, olyan magyar kitörési kísérlet, amelynek életképeit és halálképeit rögzíthette volna a fotóművész kamerája.
„Ha nincs kommunizmus, akkor a 20. század második felében Európa nem hasad ketté, a kontinens évszázados szerves gazdasági fejlődése nem törik meg; Nyugat-Európa sem kerül Európán kívüli hatalmak gyámsága alá; a történelmi Oroszország és Európa ma egymásnak nem veszélyforrást hanem erőforrást jelenthetne, és ezáltal Európa a 21. századi geopolitikai változásoknak nem magatehetetlen elszenvedője, hanem alakítója lehetne” – idézte fel.
Kövér László felhívta a figyelmet a tárlat egyik képére, amelyen egy gazdátlan szovjet rohamlöveg látható, oldalán a következő üzenettel: „Ne faljatok fel mindent!!! Menjetek már haza!!!”.
„Az áldozatok örök üzenete ez a mindenkori elnyomó és falánk hatalmaknak. Rövid és érthető kívánság, és mint 1956 magyar örökségét, ezért tisztelettel ajánljuk ezen üzenetet napjaink egy másik nagy áldozatának, magának Európának, illetve annak az Európai Uniónak a figyelmébe, amelynek bürokráciája éppen most próbálgatja szuverenitásukat védő tagállamaival szemben az elnyomó, falánk hatalom szerepét” – jegyezte meg.
Hozzáfűzte, az ’56-os magyarok „legyőzetve is győztesnek bizonyultak”, a magyar utókornak pedig 1989-ben megadatott, hogy átélje az ’56-os tragédia katarzisát.
„Ma is hálásak vagyunk közép-európai testvérünknek, a néhai Jan Sadovy fotóművésznek, hogy ’56-os fényképeivel segít ébren tartani a világ emlékezetét és lelkiismeretét” – méltatta a cseh származású fotográfust az Országgyűlés elnöke. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, a magyar történelem szempontjából különleges értékű fotóanyag mutatkozik be.
John Sadovy 1956-os felvételeinek egy részét az egész világ ismeri, ezek világhírűvé tették mind a magyarság szabadságharcát, mind a képek alkotóját. Számos, a nyilvánosság által eddig nem ismert kép is látható azonban a kiállításban – közölte a főigazgató. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke felidézte, hogy az 1956-os forradalom világtörténeti médiaesemény is volt, amelyről legalább 150 külföldi tudósító és 36 fotóriporter adott hírt. A forradalom és szabadságharc megismertetésében John Sadovynak nagy jelentősége volt nemcsak tapasztalata miatt, hanem azért is, mert vakmerősége nagy empátiával is párosult a magyar szabadságharcosok iránt – jegyezte meg.
Sadovy négy napig, október 29. és november 1. között tartózkodott Magyarországon, sorozata így nem a teljes forradalom leképeződése, képei mégis nagy jelentőséggel bírnak – mutatott rá a NEB elnöke, hozzátéve: Sadovy dokumentálta például a legalaposabban a Köztársaság téri pártház ostromát.
Yvonne Sadovy de Mitcheson, John Sadovy lánya felidézte, hogy édesapja négy olyan, igen intenzív napot töltött az 1956-os forradalom Magyarországán, amelyre később is élete egyik legfontosabb időszakaként emlékezett, noha katonaként, majd haditudósítóként megjárt számos háborút és konfliktuszónát.
A nyolcvanöt történelmi felvételt felvonultató kiállítás szombattól december 10-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban, az október 23-i nemzeti ünnepen pedig ingyenesen lesz megtekinthető.
Írta a Magyar Hírlap
