Szentmártoni János a Hungarikum Ligetben arról beszélt, hogy „a történelem szeszélye alakította úgy, hogy az őshazától messzire szakadjanak a magyarok, de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal gyökértelenné is váltak”. Ázsiába nyúló gyökereiket a magyarok megőrizték, egy percig sem feledve ősi hagyományaikat és kultúrájukat, ahogy otthagyott rokonaikat sem – tette hozzá.
Kiemelte: felemelő érzés, amikor egy nagy család tagjai egy asztalhoz ülnek, ahogy „egy népnek is megtartó erejű rokon nemzetek társaságában lennie”. A magyarok megtapasztalhatták ezt, amikor 2018-ban Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Türk Tanácsban – fogalmazott.
A szoborparkról felidézte Lezsák Sándor szavait, aki úgy fogalmazott: „Olyan személyiségek kapnak helyet a Hungarikum Ligetben, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár helyét a világban. A települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül már formálódik a magyarokkal rokon népek panteonja.”
Szentmártoni János emlékeztetett: az első szobor, amely helyet kapott a parkban a 19. század szülötte, Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő, énekmondó, filozófus és műfordító mellszobra volt. Ezt követte a 20. századi költő, versmondó, kiváló manaszcsi, a kirgiz Szajakbaj Karalajev szobra.
Ezúttal pedig a türk népek egy másik legendás alakjának, a 12. században élt Nizami Ganjavi szobrát avatták fel a rokon népek panteonjában – tette hozzá.
Felidézte: Nizami Ganjavi az azeri nemzet egyik ősi kulturális központjában született 1141-ben, és ott is élte le az életét, egészen 1209-ig. Nemcsak költő volt, hanem filozófus is, jártas a matematikában, a csillagászatban, az orvostudományban, a botanikában, valamint a zenében és a képzőművészteben is. Fő műve az Öt kincs, az öt elbeszélő költemény ma már a világirodalom remekei közé tartozik.
A helyettes államtitkár szerint a költő emlékét hazája, Azerbajdzsán világirodalmi jelentőségéhez mérten ápolja. Művészete az azeri nép hagyományaiból, gondolatvilágából és észjárásból táplálkozott, méltán lehetett rá büszke hazája – fogalmazott.
Hangsúlyozta: Bakuban mauzóleum őrzi emlékét, a metró egyik állomása a költő nevét viseli, 2021-et pedig – születésének 880. évfordulóját – az azeri kormány Ganjavi-évnek nyilvánította, amelynek során számos, a költő munkásságát felelevenítő rendezvényt tartottak.
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kifejtette: Nizami Ganjavi hitéből, írásaiból, és az általa képviselt világból erőt meríthetett és építkezhetett az azeri nép, de a magyarok is.
Felidézte: a Hungarikum Liget első, keresztény panteonjában – a Bibliaház és a Szent István-kápolna mellett – a huszadik század hitvalló, mártírsorsú főpapjai és lelkészei kaptak helyet. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik valamilyen formában kötődtek és kötődnek ma is a Lakitelek Népfőiskolához, formálták szellemiségét az elmúlt évtizedekben. „A magyar értékek kikötője ez” – tette hozzá. És mint mondta: egyre bővül a magyarokkal rokon népek panteonja is, hiányoznak még a török, az üzbég és a türkmén nép képviselői.
Ali Huseynli Azerbajdzsán parlamentjének, a Milli Majlis alelnöke kiemelte: a szoboravató rendezvény is bizonyítja, hogy „az azeri és a magyar népnek közös múltja van, és közös jövője is lesz”.
Emlékeztetett: az azeri nép a napokban is ünnepli győzelmét, Azerbajdzsán szuverenitását Karabah felett.
Mint mondta: a magyarok a nehéz időkben kiálltak népük mellett, miniszterelnökük, Orbán Viktor pedig minden körülmények között támogatta országukat.
Felidézte, hogy néhány hónapja Lezsák Sándor az azeri parlamentben úgy fogalmazott: „Azerbajdzsán népe ne feledje, hogy Magyarország sziklaként áll népük mellett Európában.”
Ali Huseynli hangsúlyozta, a magyarok se feledjék, hogy mögöttük pedig szilárd sziklaként a Kaukázusban ott áll Azerbajdzsán.
Nizami Ganjavi szobrának avatásán – amely Lantos Györgyi szobrászművész alkotása – a Türk Ifjúsági Zenekar, a Budapest Youth Turkic Ensemble tagjai közreműködtek.
Írta a Magyar Hírlap
