Az O’Reilly’s Cloud Adoption riportja szerint már 2021-ben a vállalkozások több mint 90%-a használt vagy tervezett bevezetni valamilyen formában felhőszolgáltatásokat (ez az arány a nagyvállalatok között 94%), a piac pedig 2028-ra 1251 milliárd dollárosra nő. A cégek nem véletlenül lépnek gyorsan: a felhő kiszámíthatóbb, nagyobb profitot generál, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a saját – úgynevezett on-premise – megoldások. Ráadásul, akik érzékeny adatokkal dolgoznak vagy éppen a belső működésük szempontjából fontos, hogy ne kerüljenek a dolgaik publikus felhőbe, azok ma már privát, hibrid, sőt, több felhőt is egyesítő megoldásokat is igénybe vehetnek.
Viszont attól függetlenül, hogy a felhő már ennyire elterjedt, még mindig rengeteg tévhit él a fejekben az informatikai felhővel és az ott nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezeket a tévhiteteket cáfolja Katona Róbert, az Aruba Cloud Magyarország teljeskörű felhőszolgáltatással foglalkozó szakértője.
1. tévhit: A felhő többe kerül, mint a saját szerver
Sokan félnek attól, hogy cégüknek a felhő igénybevétele többe kerül majd, mintha saját szerverparkot üzemeltetnének. Valójában a saját szerverek üzemeltetésének rengeteg olyan költsége van, amivel elsőre a többség nem számol. „Maga a hardver alapköltséget jelent, de szükség van például szünetmentes tápegységre is, akkor már az amortizációs költséggel is számolni kell. Emellett ott van még a karbantartási költség, illetve fizetni kell egy rendszermérnököt, aki elvégzi a szükséges beállításokat” – mondja Katona Róbert.
Ezek a költségek pedig nehezebben skálázhatók, mint egy felhő bérlése: utóbbi éves szinten elég jól kalkulálható, folyamatos költség, ahol nincs amortizáció sem. Ráadásul, ha a felhőben elromlik valami, azzal a vásárló gyakorlatilag nem is találkozik, hiszen a háttérben cseréli például a javítandó merevlemezt a felhőszolgáltató.
2. tévhit: A felhő nem elég rugalmas
Az előző ponthoz kapcsolódva: sokan azért félnek felhőre váltani, mert azt gondolják, hogy ez a technológia nem képes az – akár gyakran változó – igényeikhez alkalmazkodni. Katona Róbert szerint ez is ez gyakori tévhit: „Ma már több rugalmas szolgáltatás opciót is találhatnak a cégek. Ezek közül a mi Pro Server szolgáltatásunk olyan szinten rugalmas, hogy menet közben is lehet váltani az erőforrásokat, egyetlen újraindítással akár a memória és a processzorok száma is csökkenthető vagy növelhető, ezzel optimalizálva a költségeket vagy növelni az erőforrásoka.”
Így, ha valaki többet vásárolt, mint amire aztán tényleg szüksége van, egyszerűen tud leépíteni, de ez akár fordítva is igaz. Ez pedig elég erős előnye a felhős megoldásoknak: nem kell a boltban előre, jó drágán megvenni a hardvert, hogy aztán csak porosodjon, ha mégsem használjuk fel. „A felhőben igénybe vett erőforrásokat a cégek tetszés szerint növelhetik vagy csökkenhetik, és végül csak azért kell fizetniük, amit valóban használtak” – mutatott rá a szakember.
3. tévhit: A felhő nem biztonságos
Az egyik leggyakoribb – tévesen – hangoztatott érv, hogy a felhő nem (elég) biztonságos. A valóság ezzel szemben az, hogy a felhős rendszerek (alapjai) jóval erősebben védettek, mint bármilyen helyi megoldás. Ez igaz a szoftverre és az adatközpontokra is: oda nem sétálnak be könnyedén illetéktelenek, magas szintű, minősített védelem van kialakítva. De nem mindegy, hogyan állunk a felhő védelméhez hozzá.
„Az egyik leggyakoribb felhőszolgáltatás nálunk, hogy az ügyfél vesz egy virtuális magánszervert (VPS), létrehoz rajta bármit, például egy weboldalt. Ha teljes távoli hozzáférést állítunk be, például SSH-t, akkor ezen keresztül bárhonnan el lehet érni a szervert. Ilyen esetekben az adott cég eldöntheti, hogy rendelkezik-e elég szakértelemmel, hogy önmaga menedzselje a rendszert, vagy segítséget kér külsős szakembertől, aki karbantartja. Előfordul, hogy az emberek nem adnak megfelelő jelszót, vagy nem alkalmazzák a legalapvetőbb biztonsági beállításokat sem” – mondja a szakértő. Ilyen lehet a hozzáférés csak bizonyos IP-címekről vagy az IP-címek korlátozása, a portcsere és egyéb illetéktelen behatolók elleni alap védelmi beállítás.
4. tévhit: A felhőhöz nem igazán kell szakértelem, szakember
„Az egyszerűbb dolgokhoz, azoknak az ügyfeleknek, akik már működtetnek honlapokat, például WordPresst, és ismerik vagy megtanulják az egyszerű beállításokat önerőből, azoknak az alapvető üzemeltetéshez nem szükséges feltétlenül szakember. A gond a bonyolult rendszereknél kezdődik: például ha az adatbázist már külön szerverre szeretnék, külön tesztszerver kellene, biztonsági mentés – innentől már szükséges a szakember, aki üzemeltet, ránéz havi fél órában” – mondja Katona Róbert.
Az előny viszont, hogy a saját szerverparkkal szemben itt nem kell ott lennie folyamatosan a szakembernek, ráadásul nem kell foglalkozni a hardverekkel, fizikai hálózattal – ezt megteszik az Aruba Cloud szakemberei–, így összességében az alkalmazása olcsóbb lehet, mint helyi üzemeltetésnél.
5. tévhit: A felhőben könnyű mindent elrontani
Ha nem is lépi meg, amit minden esetben meg kellene, ma már mondhatjuk azt, hogy mindenkinek ott motoszkál a fejében annyi adatvédelmi tudatosság, hogy biztonsági mentéseket készít adatvesztés – például merevelemez meghibásodása – ellen. De nemcsak fizikai meghibásodások miatt veszthetünk adatot vagy éppen fontos beállításokat. A felhő pedig ez ellen is véd.
„Lehet, hogy biztonságban vannak az adataid, de te csinálsz valamit rosszul. Nem egy idegen lépett be, egyszerűen elrontottad. A szolgáltatásaink többségénél ezért a csomag része az úgynevezett snapshot funkció. Amikor az ügyfelek valamit tesztelnek, létrehozhatnak egy snapshotot, ezután egy gombnyomással visszaállítható a korábbi állapot. Ez olyan mentés, ami két nap után eltűnik. Otthoni, kisebb rendszerben ezt nehéz kialakítani, mert ez egy külön kidolgozott, összetetteb megoldás” – magyarázza a szakértő. Gyakori, hogy szolgáltatások beállításánál, frissítésénél két szolgáltatás között konfliktus lép fel – ilyenkor nem kell pánikba esni, ezzel a funkcióval egy gombnyomással visszaállítható a korábbi állapot.
A tartalom az Aruba Cloud megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
HVG
