Világ: Betiltott tüntetések, antiszemita graffitik – Európa nagyvárosaiban is feszültséget okoz a zsidó–palesztin ellentét

“Free Palestine from the river to the sea”, azaz “Szabad Palesztina a folyótól a tengerig”. Ezzel a szöveggel hívta utcára a Németországban élő palesztinokat és a velük szimpatizálókat a Samidoun nevű palesztinpárti szervezet előző héten Berlinben. A “folyó” alatt a Jordán értendő, ami Izrael keleti határa, a Földközi-tenger pedig a nyugati, vagyis a felszólítás közvetetten Izrael állam létezéshez való jogát kérdőjelezte meg. A berlini államügyészség legalábbis így értékelte, és betiltotta a tüntetést, amit ennek ellenére megtartottak, a demonstrálók dulakodtak a rendőrökkel, párakat elő is állítottak. Hasonló, Izrael-ellenes, antiszemita üzenetekkel operáló palesztinpárti demonstrációk zajlottak számos nyugat-európai nagyvárosban, mióta október 7-én a Hamász terrorszervezet megtámadta Izraelt. A terroristák válogatott kegyetlenségeket követtek el, ezreket gyilkoltak meg és százakat raboltak el.

London, Párizs, Berlin és Bécs utcáin a Hamász terrorakciója után több száz fős tömegek vonultak utcára Palesztina mellett, ami joggal ijesztette meg a politikai döntéshozókat és a rendőrséget. Utóbbi szerte Európában magas fokú készültségben van, különösen, mióta a Hamász nyíltan felszólította szimpatizánsait arra, hogy kezdjék meg a szent háborút, és támadják meg a zsidókat. A nagyvárosok zsidó közösségei emiatt közös imákat halasztanak el, bezárnak a kóser boltok és a zsidó iskolák. Berlinben néhányan leragasztották a neveiket a kaputelefonokon, félnek összegyűlni, ezért titkos helyszínre szervezik az istentiszteleteket, távol a zsinagógától. Németországban a fővárosban él az ország zsidó lakosságának jelentős hányada, és számos palesztin származású ember is, utóbbiak nagy része a libanoni polgárháború után menekült Németországba. A Berlinben élő palesztinok számát 40 ezer főre saccolják.

A Süddeutsche Zeitung beszélt egy biztonsági szakemberrel, aki a zsidó közösségek védelmére specializálódott. Oliver Doron Hoffman manapság sokat jár a német főváros Neukölln nevű negyedébe, ott él a berlini palesztinok nagy része, az Izrael-ellenes tüntetéseket is ide szervezték. Hoffman Neuköllnben a fenyegetettség mértékéről igyekszik magának képet alkotni. Szerinte a mostani helyzet más, mint a közösséget érő korábbi támadások. A berlini zsidók félnek, az önvédelmi kurzusra való jelentkezések ugrásszerűen megnőttek. Egyesek még a mezuzát, az ajtófélfára szerelt, kis tekercsre írt imádságot is leszedték. “Ami azért elég durva” – mondja Hoffman.

Bécsben is betiltottak egy palesztinpárti tüntetést előző hét szerdán, a felhívásban ott is szerepelt a “free Palestine from the river to the sea”-mondat, de végül nem ezért, hanem az “általános helyzet” miatt nem adta meg az engedélyt a rendőrség. Nem messze a Stephansdom elé meghirdetett demonstrációtól ugyanis a zsidó közösség emlékezett gyertyagyújtással a Hamász terrortámadásának áldozataira az osztrák kancellár hivatalának is otthont adó Ballhausplatzon. Az “Allah akbar”, vagyis “Isten a legnagyobb”, és “Free, free Palestine” rigmusoktól hangos tüntetésből végül nem lett komolyabb balhé, a rendőrség körbezárta a teret, a tüntetők idővel elszivárogtak, de október 16-ára újabb megmozdulást hirdettek.

A zsidó közösségekkel szembeni félelemkeltésnek a tüntetéseken kívül más eszközei is vannak. Az európai nagyvárosokban megszaporodtak az antiszemita, Izrael-ellenes graffitik, az online térben új szinteket ölt a gyűlöletbeszéd. A BBC londoni székházát palesztinpárti tüntetők vörös festékkel locsolták le, a közösségi médiában olyan képek terjednek, amin Dávid-csillaggal megjelölt, zsidók lakta házak láthatók.

Kik tüntetnek a Hamász mellett?

A tüntetések résztvevői két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik az európai nagyvárosokban élő palesztin és más arab diaszpóra tagjaiból, a másik szélsőbaloldali eszméket képviselő emberekből áll. Előbbiek palesztinpártiságát nem nagyon kell magyarázni, arra ugyanakkor több szakértő is felhívta a figyelmet, hogy az Európában élő arab közösségek körében kimutathatóan magas az antiszemitizmus, és ez igaz a második, harmadik generációs bevándorlókra is.

Ezek a közösségek gyakran a többségi társadalomtól elzárva léteznek, a gyerekek világlátását otthon, és a zárt a közösségben alakítják. Az egyetlen pont, ahol a meggyőződéses antiszemitává válás utján az állam közbe tud(na) lépni, az iskola, ahol a jelek szerint ezen a téren nem végeznek elég jó munkát. Különösen aggasztja ez azokat az országokat, amelyek a második világháború borzalmai iránt megkülönböztetett felelősséget éreznek, és eszerint tanítanak az antiszemitizmusról az iskolában. A német Spiegel és az osztrák Standard közös podcastban dolgozta fel a kérdést, az általuk megszólaltatott szakértő szerint ha valóban kezdeni akarunk valamit az arab és török kisebbségek körében burjánzó antiszemitizmussal, valószínűleg nem elég a holokausztról beszélgetni az iskolákban, foglalkozni kell a Közel-Keletet napjainkban meghatározó konfliktusokkal is.

A tüntetők másik része az európai szélsőbaloldal szimpatizánsai. A szélsőbalos értelmiség hajlamos Izrael és a palesztinok konfliktusát az elnyomó és az elnyomott küzdelmének beállítani, ami egy bonyolult probléma végletes leegyszerűsítése. Ez az olvasat abból a hidegháborús mentalitásból táplálkozik, amikor Izraelt az Egyesült Államok, környékbeli ellenségeit (főleg Egyiptomot) pedig a Szovjetunió támogatta, a szovjet kommunista keretezést pedig magukévá tették a baloldali pártok.

Szélsőbaloldali terror-relativizáló nagyágyú például az a Jeremy Corbyn, aki nem is olyan rég még a brit Munkáspárt vezére volt. Corbyn nem volt hajlandó elítélni a Hamász terrorakcióját, majd egy palesztinpárti tüntetésen is felszólalt a hétvégén Londonban. A politikust a Munkáspárt jelenlegi vezetése kizárta a pártból, többek között antiszemita megnyilvánulásai miatt. Vagy ott van Gustavo Petro, Kolumbia balodali elnöke, aki lenácizta az izraelieket, amiért Gázát bombázzák.

Október 7-e óta több olyan cikk született a világsajtóban, amely arra szólítja fel a szélsőbaloldali mozgalmakat, hogy gyakoroljanak önvizsgálatot, ami terrorcselekmények támogatását és az antiszemitizmust illeti.

Palesztinpárti demonstráció szervezésével Magyarországon is próbálkoztak, de itthon nem engedtek ilyen rendezvényt tartani. Ezt Orbán Viktor jelentette be pénteki rádióinterjújában, majd külön posztot szentelt neki a közösségi médiában. A betiltott rendezvényen végül páran mégis megjelentek, erről szóló tudósításunk itt olvasható.

Nyitóképünkön egy október 14-én, Londonban tartott palesztinpárti tüntetésen készült.