A magyarok egyre jobban érzik saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait, a jelenkor legfontosabb problémájának azonban a megélhetési válságot tartják, és csak ezt követi egy esetleges ökológiai katasztrófa bekövetkezte – derült ki az Epson globális fenntarthatósági kutatásából. Bár a hazai megkérdezettek a nemzetközi átlaghoz képest pesszimistábban látják a bolygónk jövőjét, a cselekvés szintjén inkább a vállalatoktól várják a megoldást.
A klímaváltozás hatásai világszerte egyre élénkebben mutatkoznak meg, beleértve Magyarországot is, ahol az éves átlaghőmérséklet 1907 és 2017 között 1,15°C-kal emelkedett. Ez az érték meghaladta a globális átlaghőmérséklet-változást is, ami ugyanebben a periódusban +0,9°C volt. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet emelkedő tendenciája valószínűleg folytatódni fog, főleg az ország keleti és déli részein. És bár az éves csapadékmennyiség nem mutat jelentős változást, a Kárpát-medencét magas árvíz-, és közepes aszálykockázat is fenyegeti.
De vajon mennyire vagyunk tisztában klímaváltozás tényével, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő környezeti jelenségekhez? Többek között erre kereste a választ az Epson globális fenntarthatósági kutatása, amelyben 39 országból összesen 30 ezer embert kérdeztek meg a fenti témáról, köztük magyarokat is. A Klímavalóság Barométer 2023 felmérés szerint a hazai megkérdezettek nagyon is érzékelik a klímaváltozás negatív hatásait, hiszen a megkérdezettek közel fele (49%) ezt jelölte meg a világot érintő legnagyobb problémák egyikeként. A többség (61%) azonban jobban aggódik az árak emelkedése miatt, és a globális átlaghoz képest is kisebb problémának tartja a klímaváltozást (a G20-as országok válaszadói 54 százalékban jelölték meg ezt a választ.)
A nemzetközi kitöltők közel fele gondolja úgy, hogy még életében elkerülhető egy esetleges klímakatasztrófa bekövetkezte, beleértve a Z-generációsokat is, akik gyakorlatilag belenőttek az erről szóló párbeszédbe az első, 1995-ös Párizsi Klímacsúcs óta. A magyarok ennél kevésbé optimisták; a megkérdezettek 41 százaléka tartja elkerülhetőnek egy végzetes klímaesemény bekövetkeztét a következő emberöltőn belül, 28 százalékuk pedig pesszimistán viszonyul a témához, legyen szó akár a felnőtt, akár a fiatalabb korosztályról. Ami az következő évet illeti, a hazai kitöltők közel harmada tekint előre reménykedve, 16 százalékuk viszont aggodalomról, félelemről és pesszimizmusról számolt be a klímaváltozás kapcsán.
Ki fogja megmenteni a Földet?
Ezek alapján úgy tűnik, hogy „gondolati szinten” erős Magyarországon a környezettudatosság, a tettek szintjén azonban jóval árnyaltabb a kép, ahogy arra az Epson tavalyi reprezentatív felmérése is rámutatott. Eszerint a válaszadók saját állítása szerint mindössze 16 százalékuk küzd a környezetért, azaz kilencnél többféle módon is tesznek érte. A megkérdezettek további 49 százaléka négy-nyolc féle dologra figyel oda, míg 35 százalékuk gyakorlatilag csupán 1-2, vagy még annyi környezettudatos tevekénységet sem végez. Úgy tűnik, hogy bár sokan felismerik saját felelősségüket a környezetvédelemért vívott küzdelemben, a legtöbben a nagyvállalatoktól várják a problémák érdemi megoldását.
A hazai válaszadók a technológiát tartják a legfontosabb fegyvernek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Arra a kérdésre, hogy szerintük mi a legfontosabb dolog, amit egy vállalat tehet a probléma kezelése érdekében, 44 százalékuk a környezetvédelmi technológiákba való befektetést említette. Ezt követte a termékek újrahasznosításának és újrafelhasználásának javítása (35%), valamint a szén- és műanyagterhelés kompenzálása (31%).
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
