Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen megjelent publicisztikájában értékeli a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, és vázolja, mit kell tenni, hogy a fényes jövőbe vezető út még fényesebb legyen. A haditerv ebbéli struktúrájában máris kissé önellentmondó, a helyzetértékelése szerint ugyanis minden majdhogynem tökéletes, majd aztán a tennivalók sorolásánál elismeri, hogy azért akad még min javítani.
Amivel még akár nem is volna akkora probléma, ám a helyzetértékelés, ha óvatosan akarunk fogalmazni, túlzóan optimista, ha reálisan nézzük a dolgokat olyan csúsztatásokat, elhallgatásokat és valótlanságokat tartalmaz, amivel stabilan a propaganda terepére pozícionálja magát.
1. Kiugró magyar növekedés
A szerző rögtön a cikk bevezetőjében azt írja: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb, őszi regionális előrejelzése szerint az egész közép-európai és balti régióban jövőre a magyar gazdaság növekedhet a leggyorsabban, becslésük szerint 2,8 százalékkal. […] a magyar gazdaság a szükséges növekedésbarát intézkedéseknek köszönhetően újból a régió éllovasává válhat.
Valójában a magyar gazdaság növekedése sosem volt kiugróan nagy a régióban, ha a GDP-növekedést egy főre vetítve és az árszintek közti különbségeket kiküszöbölő vásárlőerő-paritáson nézzük. A magyar gazdaság sosem volt a régió éllovasa. Jövőre a növekedés valóban kiugróan nagy lehet – elsősorban annak köszönhetően, hogy idén kiugróan kicsi lesz a növekedés, ha lesz egyáltalán bármekkora. A nullához képest nem nehéz jól teljesíteni.
2. Nincs haveri kapitalizmus
A magyar politikai stabilitás titka, hogy nem kiváltságos üzleti lobbicsoportok vagy külföldi szervezetek, hanem mindvégig a magyar emberek nézeteit képviselve rendeztük be a társadalmi-gazdasági modellünket – állítja a szerző.
Az állítást egy névvel is lehet cáfolni – de van több is: Mészáros Lőrinc.
3. Az infláció le van törve
A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt – állítja a szerző.
Valójában a „szankciós infláció” propagandakifejezés, semmi sem bizonyítja azt, hogy a magyarországi infláció a szankciók miatt lett magasan Európa-bajnok. Ellenben jó eséllyel ehhez köze van a 2022-es választások elé időzített kormányzati osztogatásnak. Továbbá az infláció nincs „letörve”, jelenleg 12 százalékos, jövőre éves átlagban 6 százalék lehet – a jegybanki cél 3 százalék, ez 2025-ben lehet meg.
4. Magyarországon sok a keleti beruházás
2014 és 2023 között sikerült elérnünk, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbá váljon a hazánkban befektető országok összetétele – állítja a szerző. A vizsgált időszakban az ázsiai tőkeforrás 18,8 százalékról 34 százalékra nőtt, és amíg 2014-ben a német–izraeli–amerikai hármas adta a beáramló FDI 57 százalékát, addig ez mára 27 százalékot tesz ki.
A miniszter nem állít valótlanságot, ám a keleti befektetések megugrása jórészt az épp megvalósuló nagy akkuipari beruházásoknak köszönhető. Amint ezek megvalósulnak, a keleti beruházások részaránya várhatóan vissza fog esni, nincs szó trendszerű vagy fentartható változásról.
5. Nyugat és Kelet találkozási pontja
Magyarország 2010 óta egy perifériás térségből egy gazdasági szempontból kiemelt találkozási ponttá vált – állítja a szerző.
Ez részben igaz, az ország találkozási ponttá vált: az ázsiai akkugyártók itt állítanak elő autóakkumulátorokat a német autógyáraknak. Magyarország immár nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet perifériája is.
6. Nyitott, exportvezérelt ország
Azért is erős ma a magyar gazdaság, mert a politikai stabilitás és a beruházásvezérelt gazdaságpolitika mellett exportvezérelt is. Bár kicsik vagyunk, de egyben rendkívül nyitottak […] – írja a szerző.
Valójában nincs „de”, egy kis ország vagy nyitott, vagy szó szerint nyomorog, mint Észak-Korea. Tény, hogy a magyar gazdaság motorja az export (ld. még német autógyárak, keleti akkugyárak).
7. Jön a demográfiai fordulat
A kormány családpolitikájának köszönhetően több mint 150 ezerrel született több gyerek, 2010-hez viszonyítva a termékenységi ráta szisztematikus emelésében rekorderek vagyunk az unióban, a valódi fordulatot jelentő 2,1-es ráta eléréséért azonban még határozottan többet kell tenni – írja a szerző. Egyszerre van szükség családbarát módon működő országra, de anyagi támogatásra is, amit a háromgyermekes anyákra kiterjesztendő szja-mentesség, az otthonteremtési támogatások fenntartása […] segíthet elérni.
Valójában az otthonteremtési támogatásokat a kormány jövő januártól jelentősen visszafaragja. A 2010-es években valóban nőtt a termékenységi arányszám, 2022-ben 1,52-n állt – miután 2020 óta csökken. A 2,1-es ráta a Fidesz gazdaságpolitikájával elérhetetlennek tűnik – igaz, ami igaz, a fejlett világban sehol sincs akkora, az uniós átlag is valamivel 1,5 fölött van. A népességcsökkenés pedig már megállíthatatlan.
8. Magyarországon van még munkaerő-tartalék
A töretlen gazdasági fejlődés biztosításhoz 2030-ra nagyságrendileg 500 ezer fővel több munkavállalóra lesz szükségünk. Megnyugtató, hogy minden rosszindulatú politikai híresztelés ellenére ezen új munkavállalók túlnyomó többsége az országban rendelkezésre áll – állítja a szerző. Ám fel kell készülnünk arra, hogy […] azt jól szabályozott módon és szigorúan ellenőrzött keretek között vendégmunkásokkal egészítsük ki.
Nem, nagyon-nagyon valószínűtlen, hogy az országban van még akár 250 001 ember – 500 000 fő többsége – aki nem dolgozik, de még bevonható a munkaerőpiacra. Az igaz, hogy vendégmunkásokra lesz szükség.
+1. Paks II. időre megépül
A tennivalókat sorolva a szerző azt írja, hogy áramigényünk másfélszeresére nő 2030-ra, ezt biztosítani fogjuk, sőt az energiamix zöldülésével nettó villamosenergia-exportőrré válhatunk. Több, zöldebb, hazaibb és minél olcsóbb energiát kell nyújtanunk a vállalkozásainknak.
A helyzet egyelőre az, hogy Paks II. az optimista – kormányzati – menetrend szerint sem fog üzembe állni 2030-ra, csak 2031-2032-ben. A drasztikusan megugró áramigényt a kormány rövid távon gázerőművek építésével kívánja fedezni. Egyébként adva, hogy a gázerőművek főként orosz gázzal működnek majd, a paksi atomerőmű(vek) pedig orosz fűtőanyaggal, a termelés ugyan „hazai” lesz, a külső függőség azonban nem csökken.
+2. Fejleszteni kell a digitális gazdaságot
Hosszabb távon a digitális átállásunk az uniós DESI-index alapján egy helyben toporog, ezen a területen radikális változásokra van szükség – figyelmeztet a szerző.
Mindez így igaz. Csak remélhető, hogy amit eddig nem sikerült a kormánynak beindítania – a gazdaság, és különösen a kkv-k digitalizálódását – azt a jövőben majd sikerül.
+3. Nem leszünk összeszerelő-üzem
Az okosan újraiparosító államnak további kérdésekkel kell szembesülnie – figyelmeztet a szerző. Bár FDI-rekorderek vagyunk, ez nem garantálja a duális gazdaság felszámolását, a külföldi tudás átadását. A célunk az, hogy a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a vertikális termelési láncokban, majd minél nagyobb hozzáadott értékkel saját lábaikon is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni.
A cél jó, egyelőre úgy tűnik, a magyar ipar zászlóshajóinak szánt akkugyárak leginkább szigetszerűen fognak működni: import alap- és nyersanyagokból, saját beszállítóikkal, vendégmunkásokkal termelnek exportra.
+4. Költségvetési fegyelem
A közpénzügyekben is tudnunk kell előrelépéseket tenni: az államadósságot csökkentenünk kell és középtávon egy hitelfelvevő országból hitelnyújtóvá szükséges válnunk – figyelmeztet a szerző. Elengedhetetlen, hogy GDP-arányos államadósságunkat 2030-ra 50 százalék közelébe csökkentsük, és el kell érni, hogy a költségvetési hiányunk az évtized végére közelebb legyen a nulla, mint a három százalékhoz.
Igen, a költségvetési fegyelem minden elemző, nemzetközi intézmény és hitelminősítő szerint elengedhetetlen. A kormány épp most emelte az idei hiánycélt 3,9 százalékról 5,2-re, a jövő évre tervezett 2,9 százalékos hiány már most tarthatatlannak tűnik.
Az 1,4 százalékos hiány – közelebb a nullához, mint a 3-hoz – elérhető, bár a Fidesz-kormányoknak ez még a 2010-es évek második felének gazdasági fellendülése közepette sem sikerült. A legalacsonyabb éves hiány 1,8 százalék volt 2016-ban.
HVG
