Potápi Árpád János a Baranya Vármegyei Önkormányzat ünnepi közgyűlésén Duray Miklós felvidéki írót idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a „nemzetünk hagyományai szerinti összetartozásán túl létezik az összetartozásnak más mértéke is: a közös felelősségérzet”.
Magyarország kormányának nemzetpolitikája is hasonló értékrend mentén bontakozott ki: a felelősségviselésen nyugszik. Ezt mutatja „a több mint egymillió meg-, vagy visszaadott állampolgárság”, a külhoni magyarsággal való folyamatos kapcsolattartás, a külhonba és a diaszpórába irányuló támogatás, a szülőföldön való megmaradás segítése – közölte az államtitkár.
Kijelentette: a felsoroltak abból a tényből táplálkoznak, hogy Magyarország felelősséget visel a magyar nemzetért, éljenek annak tagjai bárhol a világban.
Az összetartozásnak ez a mértéke tiszteli hagyományainkat, őrzi nemzeti és kulturális értékeinket, büszke elért eredményeinkre, miközben a jövő talán még meg sem született magyarságára is gondol – jelentette ki. Hozzátette: ez a felelősségviselés a kárpátaljai magyarok megsegítésében is megmutatkozott.
A politikus hangsúlyozta: bár a világjárvány, a háború és a nyomában kibontakozott szankciós válság miatt nehéz, mégis mindent meg kell tennie Magyarországnak az elmúlt tizenhárom évben elért eredmények megtartásáért, mert azok „stratégiai jelentőségűek”.
Kifejtette: ezek nyomán a nemzet ma az elmúlt száz év legjobb éveit tudja maga mögött. A nemzeti összetartozás tudata és érzése történelmi léptékben mérve is páratlanul erős.
Fontosnak nevezte, hogy az összetartozás, a képesség az együttgondolkodásra, a készség a közös tervezésre megmaradjon a magyarságban. Ehhez az is segítséget nyújt, hogy a kormányzat és az önkormányzatok között harmonikus a viszony – mondta. Hozzátette: „a 2024-ben tartandó önkormányzati választásokra erre tekintettel is érdemes felkészülni”.
Arra buzdította hallgatóságát, hogy a közös felelősségviselés szellemiségében gondoskodjanak közösségeikről, a „jelenvaló és az elkövetkezendő nemzedékekre is tekintettel”.
Kijelentette: ezen az úton járva Baranya meg tudja őrizni azt a szellemi és kulturális potenciált, amellyel évszázadok óta rendelkezik és képes lesz kibontakoztatni azokat a 21. század következő évtizedeiben is.
Őri László (Fidesz–KDNP), a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte: az ünnepség a múlt-jelen-jövő együttest mutatja fel és reális célt, motivációt ad a tovább lépésre.
Felidézte: a dél-dunántúli régió az 1990 utáni politikai, gazdasági folyamatoknak az egyik nagy vesztese volt, Baranya pedig a 2000-es évekre az ország és az unió egyik leghátrányosabb térségének számított.
A térség ugyanakkor fejlődésnek indult az elmúlt években, amikor a régió gazdaságfejlesztését komplex módon eltervező zóna programot kidolgozták. Egyben lefektették azokat az alapokat, amelyek most visszaköszönnek a kormányzati területfejlesztési elképzelésekben – mondta.
Jelenleg a kormányzati támogatás biztosítja, hogy az M6-os autópálya kiépüljön a horvát határig, Mohácsnál megépüljön az új Duna-híd, valamint a mohácsi közforgalmú kikötő; e fejlesztések pedig segítenek abban, hogy Baranya a földrajzi elzártságából kiszabaduljon – jelentette ki.
Beszámolt arról, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz vármegyei fejlesztési programban Baranya települései 173 pályázaton több mint 36 milliárd forint támogatást nyertek el. Így a vármegye legnehezebb helyzetben lévő térségei – az Ormánság és a Hegyhát – is felzárkózhattak.
A jövőt illetően azt mondta, hogy a kormány új területfejlesztési stratégiájának kiemelt kedvezményezettje a dél-dunántúli régió, és benne Baranya, amely így egy „új korszak küszöbére” érkezett, amely számos lehetőséggel kecsegtet.
A pénteken Siklóson rendezett Vármegyenapon adták át a helyhatóság kitüntetéseit, díjait. A kisvárosban a nap során és szombaton tartják a helyi termékeket, kulturális értékeket bemutató baranyai Értékfesztivált is, amelynek keretében – egyebek mellett – koncerteken, családi programokon, vehetnek részt az érdeklődők.
Írta a Magyar Hírlap
