Pokorni Zoltán (Fidesz–KDNP) a rehabilitáció lezárásaként tartott konferencián felidézte, 2013. október 13-án volt a Normafa-konferencia, ahol „jól lőtték be a problémákat”.
Ugyanebben az évben született meg az a törvény, amely a célokat megfogalmazta, és felhatalmazást adott az önkormányzatnak erdőgazdálkodási feladatok ellátására – tette hozzá.
A törvény volt az alapja annak, hogy több mint tíz éve számíthatunk a kormány és az állami költségvetés támogatására – mondta a polgármester, aki emlékeztetett arra is, hogy 2015-ben helyi népszavazáson döntöttek a Normafa rendbetétele mellett.
A Normafa fejlesztése „abban egyedülálló, hogy volt rá elegendő idő: tehát tíz-tizenkét év alatt hajtottuk végre” – fogalmazott Pokorni Zoltán, rámutatva: így módjuk volt arra, hogy apró lépésekben menjenek előre, és csak azt csinálták meg, amire valóban szükség van. Ezt nemcsak a politikusok gondolják így, hanem mindenki: a zöldek, az ellenzéki pártok, a kritikusok, az építészek – mondta.
Pokorni Zoltán szerint a választási terminusok jelentette időszűke miatt követik el azt a hibát a politikusok, hogy túl nagyot, túl sokat akarnak csinálni, és felépítenek olyan dolgokat, amelyekre nincs szükség.
Ritka, hogy egy politikai erő háromszor egymás után felhatalmazást kap kormányzásra, és ez a fajta „stabilitás, biztonság” adta a hátterét ennek a fejlesztésnek, hogy nem kellett kapkodni – emelte ki a polgármester.
Pokorni Zoltán elmondta, a rehabilitáció előtt „nagyon lepusztult” volt a Normafa. Példaként említette a Lóvasút épületét, amely „borzasztó állapotban” volt, az épületben tizenkét négyzetméteres szükséglakások voltak. Az épület „szégyenfoltja volt” a kerületnek – jegyezte meg.
A zugligeti Hild-villa esetében – mint fogalmazott – „az utolsó utáni pillanatban” voltak, hogy megmentsék az épületet. A fejlesztés során a korábbi barakkokat lebontották, és „kiszabadították” az egykori étterem épületét. A dohos, sötét, szűk épületből aztán egy világos és tágas iskola lett, és kialakítottak egy parkolót és egy teret – mondta a polgármester.
Az Olimpia Hotel elbontásáról szólva közölte, húszezer köbméter törmeléket szállítottak el, a hulladék jelentős részét ledarálták és beépítették az új út alapjába. Mint elmondta, lebontottak továbbá két, több mint negyven méter magas adótornyot.
„Amire igazán büszkék vagyunk az az, ami nincs itt. Amit kihordtunk, szemetet, acélt, betont, sittet az erdőből” – jegyezte meg Pokorni Zoltán.
Az erdőgazdálkodásról szólva kiemelte: amióta a kerület kezeli a területet, tíz év alatt az erdő annyit gyarapodott, mintha elültettek volna 250 ezer tíz centiméter átmérőjű fát.
A jövőbeni tervekről szólva Pokorni Zoltán elmondta, közösen keresik a fővárossal a Libegő fejlesztésének forrásait, három–ötmilliárd forintra lenne szükség.
A fejlesztés lényege – mint mondta – az, hogy „egy játékszer, attrakció helyett valódi közlekedési eszköz legyen a Libegő”. A cél, hogy esőben is használható legyen, és kerékpárokat is tudjon szállítani – tette hozzá.
Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy „gyakorlatilag egy dologban” vallottak kudarcot, mégpedig a „downhillesekkel” folytatott tárgyalásokban: nem tudták asztalhoz ültetni őket.
„Pár kivételtől eltekintve (…) nagyjából elkészültünk”, de ami nagyon hiányzik, az a Normafa közlekedésének a megoldása – mondta.
Kiemelte, szükség lenne a Fogaskerekű felújítására, valamint a Normafáig és a Széll Kálmán térig történő meghosszabbítására – emelte ki.
Pokorni Zoltán a jövőbeni teendők között sorolta még pár műemlék felújítását. Ezek között említette az egykori Istenszeme fogadó épületének felújítását és a terület rendezését. Továbbá az egykori zugligeti 58-as villamos-végállomás felújítását. Ide jégpályát és éttermet terveznek.
A polgármester az MTI-nek elmondta, a polgári kormány minden évben alapösszeggel támogatta a park fenntartásának és fejlesztésének költségeit, a nagyobb műemléki beruházásokra pedig külön támogatást is biztosított a központi költségvetés.
Írta a Magyar Hírlap
