Még sokáig fog tartani az a vita, amely arra próbál választ adni, hogy az izraeli szuper modern elhárító rendszer miért nem bizonyult elég hatékonynak az országot ért váratlan terrortámadás során. Kétségtelen, hogy a Hamasz a támadás első szakaszában húsz perc alatt öt ezer rakétát lőtt ki, ezzel túlterhelte az izraeli vaskupola föld-levegő rakétavédelmi rendszerét, amely eddig 90-95 százalékos találati pontossággal védte a zsidó államot.
A Vaskupola föld-levegő védelmi rendszer, különösen hasznos a rakéták, tüzérségi lövegek és aknavetők, valamint repülőgépek, helikopterek és pilóta nélküli légi járművek elleni védekezésre.
„Az egész rendszer megbukott. Nem csak annak egy része. A védelmi felépítmény egésze nem tudta megfelelően oltalmazni az izraeli civileket. A biztonság elvesztése egy Pearl Harbor típusú pillanat volt Izrael számára”– nyilatkozta Jonathan Conricus, az Izraeli Védelmi Erők korábbi nemzetközi szóvivője.
Bár az izraeli légierő gyorsan megoldotta a problémát, az alulteljesítő földi légvédelem segítségére sietett, Izrael súlyos árat fizetett a történtekért. A Times of Israel azt írja, hogy a Vaskupola műszaki hibája miatt volt a gyenge teljesítmény. A rendellenességet egy becsapódó Hamasz-lövedéke okozta, aminek következtében a támadó rakéták egy részét nem sikerült lelőni, mielőtt azok lakott terület fölé értek volna.
A Vaskupola ma a világon az egyik legjobb légvédelmi fegyver, hatótávolsága 70 kilométer, egy-egy egység három fő elemből, az észlelési- és nyomkövető radarból, az irányítás mechanizmusból, valamint a 20 Tamir rakétával felfegyverzett rakétavetőből áll. Valószínűleg az irányítási rendszerben keletkezett a hiba, ami annál is súlyosabb, mivel a Vaskupola egyszerre több lövedék megsemmisítésére is alkalmas.
Utólag persze könnyű azt mondani, hogy lehettek volna az izraeliek elővigyázatosabbak is, mert előzőleg hasonló műszaki problémát már tapasztaltak a Vaskupolánál. Például a 2021-es izraeli-palesztin konfliktus idején, amikor az Askelon felé tartó rakétacsapást nem sikerült teljesen elhárítani. A vizsgálat feltárta, hogy a vaskupola akkumulátorainál jelentkeztek műszaki problémák.
Bár az akkori esetnél is a hibát hamar kijavították, de a „kieső” idő elég volt arra, hogy a Hamasz rakétatámadása emberéleteket követeljen, két nő életét vesztette, sokan megsérültek, és jelentős anyagi károk is keletkeztek.
A két évvel ezelőtti májusi Izrael elleni rakétatámadás más szempontból is figyelemre méltó. A Hamasz akkor 850 rakétát lőtt ki, ilyen sokat azt megelőzően még soha nem tett, ennek még a felével is beérte. A Vaskupolát 2011-ben telepítették és rövidesen már meg is semmisített egy gázából indított rakétát. Hónapokon belül, az év novemberében, amikor több száz rakétát lőttek ki, becslések szerint a Vaskupola elfogási aránya elérte a 85 százalékot, ez 2014-re már 90 százalékra emelkedett.
Akkor még azok a rakéták sem okoztak többnyire halálos sérülést, amelyeket az izraeli védelem nem semmisített meg. A Vaskupola 2021 májusában megsemmisítette a beérkező lövedékek 90 százalékát tíz nap alatt. De mint fent láttuk, akkor már néhány rakéta átcsúszott a rendszeren és lakott területekre csapódott be, halálos áldozatokat is követelve.
Ez volt az a pont, amikor a Hamasz rájött, hogy kezdetleges rakétáival, miként lehet a szupermodern amerikai technikát legyűrni. A Vaskupola nagyrészt sikeresen akadályozta meg, hogy a Hamasz rakétái súlyos áldozatokat követeljenek. Ennek azonban megvan a gyengéje is: a rendszernek van egy úgynevezett telítettségi határa, a katonai szakzsargon a támadó rakétáknak azt a maximális számát jelenti, ami felett, a Vaskupola már nem tud velük egyszerre megbirkózni. Ha ezt a számot a támadó átlépi, a „felesleges” rakéták átjutnak a Vaskupolán.
A 2021-es támadások úgy néztek ki, mint egy főpróba a mostani terrorakció előtt.
Azt nem tudni, hogy a Hamasz akkor hány rakétát halmozott fel Gázában. A The New York Times a két évvel ezelőtti támadás után harminc ezerre becsülte a Hamasz rakétáinak számát. Az amerikai lap akkor idézte Michael Armstongot, a kanadai Brock egyetem docensét. A kutató az első 24 órában 470 Gázából kilőtt rakétát említett 2021-ben, szemben a korábbi napi 192 rakétával 2014-ben és napi 312 rakétával 2012-ben.
A hadműveletek kutatója mindezekhez hozzáteszi: Úgy tűnik, túl akarták terhelni Izrael elfogó rendszerét, amely egyszerre csak bizonyos számú támadást tud kezelni.” Még magas rangú izraeli tisztek is megdöbbenésüknek adtak hangot a Hamasz rakétáinak intenzitása és nagy száma miatt, ami addig egyáltalán nem volt jellemző
Vagyis, igen komoly előjelei voltak annak, hogy a Hamasz előbb-utóbb túlterheléssel fogja részben átjárhatóvá tenni a Vaskupolát. Azt majd az izraeli vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy ezeket a tényeket az ország biztonságáért felelős vezetői miért hagyták figyelmen kívül.
Írta a Magyar Hírlap
