A Tokióban a napokban lezajlott 24. Szumo Világbajnokság első magyar érmét Gyuricza Marcell szerezte. A Tökölön élő junior vb-bronzérmes október 11-én, szerdán ünnepelte 18. születésnapját. A gratulációt követően eddigi sportkapcsolatairól kezdtük beszélgetésünket.
– Nyolc éves koromban volt az iskolában egy birkózó bemutató ami rögtön magával ragadott. 2014-től birkózom a Tököli Birkózó SE-ben, s mivel Iváncsics Géza bácsi megszerettette velem a sportágat, így meg is maradtam birkózónak. Mellette elkezdtem szumózni is, 2019-ben már az U14-es Eb-n aranyérmes lettem. A legnagyobb riválisom a szigetszentmiklósi Zsivnovszky Peti volt, akitől előzőleg mindig kikaptam, a döntőben először sikerült nyernem ellene.
– Ettől a sikertől függetlenül a birkózás mindmáig elsőbbséget élvez?
– A birkózás sokkal nehezebb sportág, ott a sikerekért is jobban meg kell szenvedni, ott nincsenek olyan villámgyorsan véget érő küzdelmek, mint a szumoban és mégis nagyobb a vonzereje, mert olimpiai sportág. Ott szabadfogásban versenyzek, a 97 kilósok mezőnyében. Tavaly volt az eddigi legsikeresebb szezonom, hiszen három országos bajnoki cím mellett, Európa-bajnoki, és világbajnoki 5. helyezett lettem birkózásban, és megnyertem az U23-as Európa-bajnokságot szumoban. Súlyomnál fogva Tökölön nincs edzőpartnerem, ezért évek óta a Budapest XVI. kerületében működő Kertváros SE és a KIMBA edzéseit látogatom, a mellett, hogy megmaradtam a Tököli Birkózó SE versenyzőjének. Egyébként a szabadfogás áll közelebb hozzám, azt a stílust a szumóban is tudom kamatoztatni. Birkózásban idén már vége az egyéni versenyeknek, a csapatbajnokságokra novemberben kerül sor, ahol vendégjátékosként fogok szerepelni a Kertvárosi SE színeiben. Hosszabb távú terveim is vannak, amelyek végén egy sikeres olimpiai szereplésben bízom. Akár már 2028-ban is.
– Tökölről a XVI. kerületbe járni edzésekre, nem egyszerű dolog lehetett.
– Mivel gyakorlatilag minden nap ott edzettem, az odaút két óra volt, a visszautazást edzőm Iváncsics Géza bácsi intézte, aki mindig értem jött. A hosszú utazások ideje alatt leginkább tanulok vagy telefonálgatgok. A Csepelen működő, sporttagozatos Baptista Gimnázium tanulója vagyok.
– A 2022-es, sikeres év 2023-ban is folytatódott?
– Idén nem voltam bevethető, mert megoperálták a jobb vállamat és ezért közel egy fél évig nem versenyezhettem. Az első, komolyabb eredményem a Tokióban a hét végén megszerzett szumo vb-bronzérem.
– A gimnázium, a birkózás, meg a hosszú utazások mellett mire marad még ideje?
– Nagyon szeretek horgászni, de erre a passziómra legfeljebb havonta egy-két alkalommal tudok időt szakítani. Több helyen is megfordulok, így Dunavarsányban és a környéken működő számos magán horgásztó is választási lehetőséget kínál. Messzebbre is eljutok olykor, Tiszakécskén például családi lehetőségünk is van a horgászásra.
– A most lezajlott vb-re miként gondol vissza?
– A brazil sráctól kikaptam, de ha az európai bíró elengedi az első rajtot, sokkal jobb helyzetbe kerülhettem volna, s talán a döntő is megnyílt volna előttem. Az ázsiai bírók sokkal rugalmasabbak, mint az európaiak, ők bármelyikük is elengedte volna az első rajtot, amint lenn van minkét versenyző mindkét kézfeje a doion. Az európaiaknak ez nem elég, ők személy szerint akarják megadni az engedélyt a rajtra. Ami pedig általánosságban illeti a versenyeket, a japánok egyértelműen kimagaslottak a 28 ország képviselői közül. Egészen más a testalkatuk is, és ráadásul nagyon erősek is. Bizonyára sok mindent alapvetően másként csinálnak a felkészülés során is, mint a többiek.
(jochapress / Jocha Károly)
