Hajim Nahman Bialik, a modern héber költészet atyja az 1903-as kisinyovi pogrom borzalmai után a következőképp írt A mészárlás városa c. versében: „Gyere, s megmutatom neked az odvakat, / Pöcegödröt, latrinát és disznóólakat, / Hol hasmoneusok sarja rezgő térdre bukott, / Hol rettegve lapultak – az ifjú makkabeusok!”
Bialik versének sorai nem csak a történészt emlékeztetik a hétvégi eseményekre. „Ilyet még életemben nem láttam” – nyilatkozata egy izraeli tiszt, akinek a feladata az egyik megtámadott kibuc holttesteinek elszállítása volt. „Elképzeltük nagyanyáinkat és nagyapáinkat a pogromok idején Európában, [de] ilyet nem láttunk a közelmúlt történelmében”. „Nem háború volt, nem csatatér, hanem mészárlás” – tette hozzá.
Az október 7-i akció során több mint 20 közösséget támadtak meg a terroristák.
Seth Frantzman elemző szerint lehetséges, hogy mintegy 29 ponton törték át a határkerítést, de egyesek már 80 pontról írnak. A terroristák egy tucatnyi IDF-állást és bázist is megtámadtak a határon és mélyebben Izraelben, Ofakimot és Szderót városát is megtámadták, túszokat ejtve Ofakimban és megtámadva a szderóti rendőrőrsöt. Ebben a cikkben a Hamász által elkövetett mészárlás két fő helyszínére, Kfar Azára és Kibuc Be’erire koncentrálunk. Kfar Azában 70, Kibuc Be’eriben pedig 108 lakost mészároltak le. (Kfar Aza 5 kilométerre van Gázától, 2021-ben 765 lakosa volt, Be’eri 5 kilométerre délnyugatra van Kfar Azától, 2021-ben 1047 fő lakott itt).
A támadás kora reggel kezdődött, amikor a terroristák a határ mentén lévő megfigyelőpontokat vették célba. Ez masszív rakétatűzzel esett egybe, majd siklóernyősöket is küldtek, valamint teherautókon és motorkerékpárokon ülő terroristák is támadtak. A Gázai övezet északi részén a terroristák áttörték az Erez határátkelőt. A kibucokat természetesen kapu védte, néhol őrség is volt, viszont azokat a túlerő az esetek többségében lemészárolta. Máshol viszont az őrség lőtte le a támadókat. Ezen a videón világosan látszik, hogy reggel 5:55-kor a terroristák megpróbálnak bejutni Kibuc Be’eri kapuján, ami nem sikerül nekik. Ezért elbújnak az út mellett, és megvárják, amíg egy civil autó próbál bejutni. Amint kinyílik az ajtó, a sofőrt agyon lövik, és behatolnak.
„Úgy sétáltak Be’eriben, mintha az övék lenne a hely”
– mondta Haim Jelin, a kibuc egyik túlélője a Times of Israelnek. „Válogatás nélkül lőttek, elraboltak, akit csak tudtak, felgyújtották az emberek házait, hogy az ablakon keresztül meneküljenek, ahol a terroristák vártak”. Adi Efrat Kibuc Be’eri lakosa volt, a hamászosok élve elkapták, majd az IDF kiszabadította. Rabságának egyik pillanatára így emlékezett vissza: „Egy másik, 7-8 év körüli gyerek érkezik az édesanyjával, akit felismerek. Több lőtt sebe van, az egész inge vérben úszik, remeg, és nehezen jár. Őt is behozzák, és a mellém, a tornácra dobják. Elmondja, hogy lelőtték a férjét, és hogy a kislány babája meghalt. Megkérdezem, biztos-e benne, talán nem halt meg, mire ő azt mondja: fejbe lőtték.”
A Hamász teljes magabiztossággal cselekedett,
egy gázai tévé tudósítója a kibuc területéről jelentkezett be – miközben a terrorszerv emberei még nagyban mészárolták a lakosságot. (…)
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Írta a Magyar Hírlap