Bár a Hamász már megköszönte Irán segítségét az Izrael elleni támadásokban, Teherán tagadja, hogy részt vett volna a háború kirobbantásában. Az USA – hivatalos közlése szerint – egyelőre nem talált arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Irán valóban szerepet játszott volna a mostani terrorista támadásokban, az azonban tény, hogy az ország régóta támogatja a Hamászt, és fegyverekkel is ellátta azt.
A hetekben leköszönő Mark Milley tábornok utódja az USA hadseregének vezérkar főnöki székében Charles Q. Brown tábornok lett, aki máris erős üzenetet fogalmazott meg Irán (és nem kimondva az egész térség) felé: maradjon a lehető legtávolabb az izraeli–palesztin konfliktustól, különben az Egyesült Államok a gyakorlatban mutatja meg, mit jelent, amikor „Izrael feltétlen támogatásáról” beszélt.
Senki nem mozdulhat, kivéve Izraelt.
Brown rámutatott, hogy a térségbe irányított repülőgép-hordozó és a vadászgépek kifejezetten Irán elrettentése céljából jelentek meg. Mint mondta, az USA (akárcsak Ukrajna esetében) újabb elhúzódó háborúra készül, de mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izrael ellenségeit a mostani zűrzavaros helyzet kihasználására, magyarán: Washington a fegyveres közbeavatkozástól sem riad vissza, ha azt látja, hogy stratégiai szövetségese érdekei azt kívánják.
Jelenlétünk erősítése a térségben nem csak Izraelt támogatja, de elrettent mindenkit, aki azt fontolgatja, hogy a Hamászt támogatja ebben a küzdelemben – fogalmazott a frissen kinevezett vezérkar főnök, aki immár nem csak az ukrajnai háborút örökölte meg elődjétől, de rögtön hivatalba lépése után egy új konfliktusba is belecsöppent.
Ukrajna már egy nehezebb eset
Brownra egyébként még egy hálátlan feladat vár a napokban: Brüsszelbe utazik, hogy egy közel 50 ország képviselőit felvonultató találkozón próbálja „megnyugtatni” Kijev egyre idegesebb szövetségeseit: az USA nem hagyja cserben őket, és továbbra is tevékeny részt vállal az ukrajnai háború finanszírozásában.
Brüsszel aggodalma teljesen jogos: az utóbbi hetekben egymást érték a segélyezési problémák. Lengyelország nyíltan kijelentette, hogy a szerződésben foglalt fegyvereket még leszállítja, aztán befejezte a haditechnikai jótékonykodást. Szlovákia a választások után azonnal stoppolta a segélyezést. A legnagyobb gond azonban az Egyesült Államokban van, ahol a törvényhozás zűrzavara miatt visszavontak 6 milliárd dollárnyi segélyt, és erős a gyanú, hogy a republikánus nyomás miatt a jelenlegi pénzutalási rendszert meg is szüntetik.
Írta a Magyar Hírlap
