Nagy Áron
2023. október 9. hétfő. 12:02
– Az Egyesült Államok egy anyahajót küld és máris segélyeket ígért Izrael támogatására. Ez mennyiben befolyásolja Ukrajna helyzetét?
– Izrael az Egyesült Államok legfontosabb stratégiai partnere a térségben. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna még inkább leértékelődik, és ezt a kijevi vezetés is észrevette. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnöki tanácsadója már figyelmeztetett, hogy az izraeli háborút éppen ezért az oroszok robbantották ki, ami baromság. Bármi történik, mindig mindenért az oroszokat teszi felelőssé. De például egy nappal a palesztin támadás előtt az ukránok ismét követelték a németektől a Taurus rakétákat, amit ezúttal sem kapták meg. Persze most az egész világ figyelme egyetlen nap alatt a Közel-Kelet felé fordult, és ez azt jelenti, hogy az oroszok számára a diplomáciai és katonai mozgástér növekedni fog.
– Hitelt adhatunk-e azoknak a híreknek, melyek szerint az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok egy része a Hamász kezében kötött ki?
– Bármi lehetséges – a fegyveriparban bármi és az ellentéte is. Nagyon sok fegyver eltűnt Ukrajnából a háború kezdete óta, ezek föltűntek a Közel-Keleten, a Közép-Keleten, Belgiumban, Fekete-afrikában, tehát ez lehetséges, és ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek egy részét ugyanúgy ellopják, ahogy az odaküldött pénz jelentős részét is.
– Mederben lehet-e tartani az izraeli-palesztin háborút, vagy borul az elmúlt évek közel-keleti békefolyamata, és mások is belekeveredhetnek a konfliktusba?
– A helyzet nem ennyire egyszerű. A Nyugat-Európában élő palesztinok és arabok már kimentek az utcákra, lásd London és Berlin. A szunniták vallási vezetője Jeruzsálemben fölszólította az arab lakosságot, hogy kezdje el a háborút Izrael ellen. Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben összecsapások voltak. Izrael északi határainál, Libanonnál a Hezbollah néhány rakétát átlőtt. Itt van egy érdekesség, a Hezbollahnak nyugati adatok szerint 100-150 ezer rakétája van, tehát a sokszorosa annak, ami a Hamásznak. Márpedig, amit Hamász kilőtt, azzal az izraeli elhárító rendszer, a Vaskupola nem tudott megbirkózni, így egy tízszer vagy húszszor akkora rakétacsapás nyilvánvalóan a rendszert még inkább túlterhelné. Azt is látni kell, hogy az amerikai elnök és a külügyminiszter fölhívták a jordán uralkodót, nyilvánvalóan azzal, hogy nehogy belépjen a háborúba, és próbálja meg biztosítani a rendkívül hosszú jordán-izraeli határt. Tehát itt az eszkaláció azt jelentené, hogy Izraelnek több fronton kell harcolnia. Olyan izraeli fölény van, hogy számomra nem az a kérdés, hogy Izrael győz-e – az teljesen nyilvánvaló, hogy győz. A kérdés számomra az, hogy mit csinál utána. És itt kezdődnek a problémák, mert ha nagyon kemény lesz az izraeli megtorlás, akkor azok az arab államok, amelyek az elmúlt években különböző csatornákon keresztül kapcsolatot vettek föl, majd kibékültek Izraellel, nehéz helyzetbe kerülnek, és ugyanez igaz Szaúd-Arábiára, amellyel elkezdődtek most az ENSZ közgyűlésén szeptemberben a puhatolózó tárgyalások Izraellel. Tehát rengeteg a kérdés a háború utánról.
– Említette a migránsokat, és azt, hogy utcára vonultak. Ön szerint megállnak itt, vagy fel kell készülnünk a legrosszabbra: támadásokra, lángoló zsinagógákra?
– Ez benne van a „pakliban”. Annyit látni kell, hogy az Európába érkezett migránsok töredéke tud csak beilleszkedni. Ez nemcsak az arabokra igaz, ez igaz a fekete-afrikaiakra, ázsiaiakra, nagyon sok mindenkire. A másik pedig az, hogy ezek az emberek hozzák az otthoni mentalitást, aki ezekről a területekről jött, és benne van a zsigeri Izrael-ellenesség, az ugyanezt a politikát fogja folytatni Európában, és ez azt jelenti, hogy a migrációt nem ezen ok miatt is célszerű lenne az Európai Uniónak kordában tartani, de sajnos nem képes.
Írta a Magyar Hírlap
