Ha Teherán atombombához jut, akkor nekünk is kell egy – jelentette ki Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg egy szeptember végi interjúban, amikor arról kérdezték, mit tenne Rijád, ha Teherán kijelentené, kifejlesztett egy atomfegyvert.
Nem sokkal később egy amerikai biztonságpolitikai szakportál arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államok által Izraellel kötött paktum részeként nukleáris energia támogatását szorgalmazza, és amennyiben kívánsága teljesül, az egy közel-keleti nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat el.
A Breaking Defense megjegyzi, Szaúd-Arábia amerikai támogatást kér egy olyan hazai nukleáris program beindításához, amely ugyanazokkal a képességekkel rendelkezik, amelyeket a Nyugat a 2015-ös közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) keretében Iránnak biztosított. Azt is tudni lehet, hogy a szaúdiak amerikai támogatást szeretnének az urándúsításhoz, hogy később atomfegyvert fejleszthessen ki. A történet egy nem jelentéktelen mellékszála, hogy Joe Biden amerikai elnök izraeli–szaúdi megállapodást szeretne tető alá hozni, hogy felmutathasson egy jelentős külpolitikai győzelmet a 2024-es választások előtt.
Az Asia Times szerint ha az USA és Szaúd-Arábia nem jutnak dűlőre a nukleáris korlátozásokat illetően és a biztonsági kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban, elképzelhető, hogy Rijád inkább Kínához és Oroszországhoz fordul, hogy segítsenek kiépíteni az Iránnal szembeni erőegyensúly helyreállításához szükséges képességeket.
A Biden-kormányzat tárgyalásokat folytat Iránnal egy új nukleáris megállapodásról, amely a 2015-ben aláírt, majd 2018-ban Donald Trump korábbi amerikai elnök által felmondott megállapodás helyébe lépne.
Mohammed bin Szalmán mindenesetre nem először tett ilyen provokatív kijelentést. Egy 2018-as interjúban azt mondta: „Szaúd-Arábia nem akar atombombát szerezni, de kétségtelen, hogy ha Irán atombombát fejlesztene, mi is követni fogjuk, amint lehet.” Szaúd-Arábiát régóta nyugtalanítja fő riválisa atomprogramja.
2020 augusztusában több médium is arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia Kína segítségével uránium-sárgapala feldolgozó üzemet épített egy sivatagi helyszínen, ezt azonban a szaúdi energiaügyi minisztérium tagadta annak elismerése mellett, hogy szerződést kötött kínai szervezetekkel uránkutatásra Szaúd-Arábián belül, miután 2012-ben megállapodást írtak alá az atomenergia békés célú fejlesztésére irányuló együttműködésről.
Ami bizonyos, hogy Szaúd-Arábia már épített egy kutatóreaktort, és pályázatot írt ki két polgári célú atomerőmű építésére. Emellett az ország aktív ballisztikus rakétaprogrammal is rendelkezik, amely szükség esetén nukleáris fegyverek hordozórendszereként is működhet. (A szaúdiak az 1980-as évek vége óta importálnak kínai rakétákat. A CIA szerint pár évvel ezelőtt az együttműködés új lendületet kapott, és Kína tevőleges részt vállal a ballisztikus rakétaprogramban.)
Mindezek a körülmények persze Iránt is arra késztetik, hogy felgyorsítsa nukleáris programját.
A perzsa állam idén februárban 84 százalékot ért el az urándúsításban, ami nem sokkal marad el az atomfegyverekhez szükséges 90 százaléktól.
Szakértők szerint ugyanakkor vannak meggyőző ellenérvek arra vonatkozóan, hogy Szaúd-Arábia miért nem fog belátható időn belül atomfegyvereket gyártani. Először is, ha belevágna a nukleáris fegyverek kifejlesztésére irányuló programba, azzal azt kockáztatná, hogy a belföldi és regionális stabilitást fenyegető új fenyegetésekkel rontaná stratégiai helyzetét, károsítaná kapcsolatait az Egyesült Államokkal – az utóbbi időben egyébként sem túl fényes; hatalmas reputációs kockázatokat vállalna, és esetleg még nemzetközi szankciókra is számíthatna.
Véleményük szerint tehát Rijád végső soron be fogja látni, hogy az Egyesült Államok nukleáris védőernyője, valamint a kiterjesztett elrettentési garanciák hatékonyabbak, mintha saját nukleáris arzenál kiépítésébe kezdene.
De vajon meg tudnák-e őrizni higgadtságukat a szaúdiak, ha kiderülne, hogy Irán már megalkotta saját atomfegyvereit?
Írta a Magyar Hírlap
