Marseilles északi részén a 13. kerület különösen érintett a mostanában újra fokozódó bandaháborúkban. Évtizedek óta zajlanak a politikai viták a környékről, a megoldás viszont nem hogy közelebb jött, hanem egyre csak távolodik.
Szeptember végén Marseille-ben két férfit autóból lőttek le, nem sokkal korábban egy szobájában tanuló egyetemista halt meg egy eltévedt lövedék miatt, augusztusban pedig a közeli Nimes városában halt meg egy 10 éves fiú egy drogügyletek miatti lövöldözésben. Augusztusban egy 30 éves férfit Kalasnyikovval mészároltak le.
A France 24 riportja a nyár végén számolt be a fokozódó helyzetről. Két rivális banda háborúja állhat az elszabaduló erőszak mögött. Idén már több tucat ember halt bele a konfliktusba: az akciókat néha felfegyverzett tizenévesek követik el.
A Yoda és a DZ Mafia nevű bűnbandák célja a marseille-i drogpiac megszerzése. Az AFP számításai szerint csak augusztusig 36-an haltak meg a konfliktus miatt, ami már akkor öttel több volt, mint 2022 egész évében.
„Ez egy vérfürdő” – nyilatkozta Dominique Laurens városi ügyész. Frederique Camillei rendőrprefektus pedig arról beszélt: „Új helyzetet látunk, egy paradigmaváltást. A drogbandák most félelemkeltésből ölnek, vendetta zajlik, bosszúból.” A gyilkosok most fiatalabbak és kevésbé profik, mint régebben – tette hozzá.
Ráadásul, ahogy a Le Monde riportjából is kitűnik, úgy látszik, nincsen hiány az utánpótlásból: tavasz óta a rendőrség 17 személyt vett őrizetbe, akik bandák akciócsoportjaihoz tartoznak. „Régen egy csapat gyilkos letartóztatása után a rendőrségnek fél évig nyugta volt, de ennek már vége” – jelentette ki Camilleri.
A rendőrség ugyanakkor sikerként hirdeti, hogy az idei év kezdete óta 740 fegyvert és 12 millió eurónyi pénzösszeget foglaltak le a bandáktól, továbbá 1144 drogdílert tartóztattak le.
Emmanuel Macron francia elnök most azt ígéri: „visszatér az állam” Marseille északi negyedeibe. Az Euronews szerint viszont az a kérdés, mit ért ez alatt az államfő.
A lakosság panaszai pedig eljutnak Macronhoz:
„Túszok vagyunk itt” – mondta egy helyi lakos az elnöknek. – Félünk kimenni éjszaka, mindenki el akar innen menni” – ecsetelte a helyzetet.
Egy marseille-i jogász, Mathieu Croizet megelégelte a helyzetet, és úgy döntött: magát a francia államot pereli be a közbiztonság romlása miatt. Alapvető érve szerint az állam megsérti a biztonsághoz való jogot. „Ez benne van a francia belbiztonsági jogban. Benne áll, hogy a biztonság emberi jog. Biztonság nélkül nem tudsz a többi emberi jogoddal sem élni. Például a magánélethez való joggal az otthonodban, a joggal a szabad mozgásra, a joggal egy békés élethez, semmivel se” – mondja Croizet.
A jogász még egészségügyi érveket is felhoz az állítására, mondván: az erőszakkal fertőzött területeken való, stresszes élet rombolja az egészséget.
Croizet azt mondja: „Az elmúlt harminc évben a politikusok mindig azt mondták, hogy az államnak vissza kell térnie a lakótelepekre, amiből az következik, hogy az állam most nincsen ott. Ha azt mondod, hogy az állam magára hagyta a telepeken élő embereket, az azt jelenti, hogy az ott élő emberekkel nem bánnak egyenlően, mert az állam nincsen ott.”
Az Euronews emlékeztet:
Franciaországban tilos adatokat gyűjteni fajról, vallásról és etnikai háttérről.
Vannak viszont statisztikák a bevételeikre. A lakótelepeken élőknek pedig alacsony a jövedelmük.
Croizet már két alkalommal próbálkozott perre vinni az ügyet az állammal szemben: a bíróság eddig mindig visszadobta az ügyét, de azt reméli, a fenti érvekkel el fog tudni az ügy a tárgyalási szakaszba és számon lesz kérve a francia állam.
Írta a Magyar Hírlap
