Itt színészszínház születik

Itt színészszínház születik

– Ön 2014-ben a kaposvári Csiky Gergely színházban már megrendezte a két most bemutatott Molnár-darabot. Molnár Ferenc mindig aktuális, de mégis érdekel, miért rendezte meg újra kilenc évvel később?

– Nem akartam felújítani a kaposvári előadást.  Szarvas Józseffel közös osztályommal tananyagként dolgoztunk a két darabbal, és akkor még nem tudtam, hogy ebből a munkából színházi előadás lesz. Tananyagnak a két egyfelvonásos   kitűnő, mert az apró epizódok is nagyon jó szereplehetőségek, a nagy ívű szerepekről nem is szólva.  Menet közben jött a felkérés Vidnyánszky Attilától, meg tudjuk-e csinálni úgy, hogy ebből egy érvénes előadás legyen. Természetesen oly módon kiegészítve, hogy akkor már az idősebb figurákat nem az egyetemisták alakítják, hanem a darabbeli koruknak megfelelő korú színészek.

– Olyan kiváló, nagy tapasztalattal rendelkező színészekkel, mint Schnell Ádám, Bodrogi Gyula, Kristán Attila, Rácz József, Tóth László, játszhatnak együtt az egyetemi hallgatók. Hogyan fogadta egymást a két színészgeneráció?

–        A fiatalok nagyon sokat tanultak az idősebbektől, akiknek nagyon hálás vagyok, mert nagy türelemmel voltak a fiatalok iránt. 

–        Hamvasságával, különleges kisugárzásával a nézőtéren ülőkkel együtt engem is elbűvölt az Egy, kettő, három taxisofőrje szerepében Steenhuis Raul.  Humort, meglepetést, frissességet hozott a színpadra, és megmozgatta, kitágította a néző teremtő képzeletét.  Reiter Zita Lydiája pedig nem csak ábrázolta a megnyíló nőiességet, hanem valódi, belülről fakadó erotikát árasztott magából, pedig ez manapság filmekben és színpadon is ritka. Mit tehet az egyetemi oktatás azért, hogy az egyéniség, a különleges kisugárzás ne kopjon le a színészekről, hanem inkább megérlelődjön, mint az aszú?

– Amit kérdez, annak a kulcsa ideális esetben az lenne, ha szerepeikkel végigkísérnének egy színészt huszonnyolc-harmincéves koráig.Testhez álló szerepeket és megfelelő figyelmet kapna,  Ebből a szempontból figyelne rá a színház vezetősége,művészeti vezetője  is. Az egyetem már nem tudja azt az átmenetet kísérni, amikor az osztályközösség után a színházi közösségbe kerül a színész.  De erre a próbatételre szükség is van, hogy igazán színésszé váljanak, akiket most tanítunk.

– Molnár Ferenc  Egy-kettő, három című darabja rengeteg mindent elmond az életről és az emberről.  A néző minden búját-baját beleláthatja. Még akár társadalmi mondanivalót is felfedezhet benne, hiszen az idős vezető, aki megteremtette és működtette a vállalatot, kényszerűségből  hátralép, a semmiből jött fiatal pedig, mondhatni érdemtelenül, előrelép. Ön milyen gondolatokkal, érzésekkel rendezte meg ezt a darabot?

– Nagyon sok minden benne van Molnár-darabjában, éppen ezért előrebocsátom, hogy soha nem szeretek aktualizálni, Molnárt pedig különösen nem szeretném így megrendezni. Amit ki hall, kiolvas majd a néző belőle, az éppen elég. Látszik, hogy színészszínház és színészekről szóló előadás születik, szerintem ez ma nagyon fontos.

Molnár Ferenc műveibe az ember minden búját-baját beleláthatja ( Reiter Zita eh, Steenhuis Raul eh és Schneller Ádám)

Molnár Ferenc műveibe az ember minden búját-baját beleláthatja ( Reiter Zita eh, Steenhuis Raul eh és Schneller Ádám)

Fotó: Török Péter

– A mindkét műben megjelenik az örök küzdelem, hogy az eszére vagy a szívére hallgasson az ember.

– Nagyon fontosnak tartom az őszinte érzelmeket. Nem szabad ironizálni az érzelmekkel, fölösleges.

– Az ibolya című egyfelvonásos női főszereplője, az Ilonkát alakító László Rebeka nagyon szépen, hitelesen beszélt tájszólásban a színpadon. Ma már a mesemondók, népdalénekesek, a revival mozgalom révén talán nem csak a vidéki ember kicsúfolására alkalmas nyelvi eszköz lehet a tájnyelv.  Van-e az egyetemi színészképzésben lehetőség arra, hogy a hallgatók megismerjék a különféle tájegységek hangi világát?

– Ilyen irányú képzés nincs az egyetemen.  A tájszólás nem vált a magyar színház részéve, ellentétben az angol színházzal, ahol bravúrnak tekintik, ha valaki egy nyelvjárást, például egy londoni cockneyt vagy más londoni nyelvjárást tökéletesen ábrázol a színpadon.  Ha már a mesét említette, nagyon fontos a történetmesélés a Molnárnál. 

–        Milyen szerepekben láthatja önt a közönség a közeljövőben?

–        A Nemzeti Színházban több darabban játszom. A revizorban, a Lear királyban is játszom, illetve Sík Sándor István király című  darabjában a címszerepet alakítom.

Írta a Magyar Hírlap