MH/MTI
2023. október 5. csütörtök. 9:04
“Szombaton a TFSE-MTK az első mérkőzését vívta az új csarnokban, és rögtön megverte a bajnok Sopront, ennél szebb debütálásról nem is álmodhattunk volna. Ebben az 1500 férőhelyes arénában a kosárlabda talán egy picivel előrébb tart a többi sportágnál, az évtizedes építkezésnek köszönhetően az egyetemnek van saját élvonalbeli női kosárcsapata, amelyben döntően a hallgatóink szerepelnek, és még a légiósaink is egyetemről érkeznek. A csarnokban keresztben elfér két kézilabdapálya, ekkora létesítmény nagyon kevés van Magyarországon, emellett a röplabda és a futsal is helyet kaphat benne. Egyedülálló idehaza a lelátónk kialakítása is, a tribünök betolásával pár óra alatt közel kétezer férőhelyes helyszín alakítható ki” – sorolta Sterbenz Tamás, aki volt játékosként, edzőként, szövetségi kapitányként és főtitkárként is kötődik a kosárlabdához.
“Jelenleg éppen egy speciális oktatási hét zajlik a csarnokban, most a labdarúgó szakedzőknek van egy meghívott előadójuk, de az atlétikai, a tenisz- és a focipályán is zajlik már a munka.”
A tervek szerint az új csarnokban labdajátékok Magyar Kupa-döntőit vagy válogatott meccseket is lehet rendezni, utóbbi esetben a kosaras eseményekhez csak a többi sportághoz előkészített pályavonalakat kell módosítani.
A 700 négyzetméteres kondicionáló teremről a rektor csak annyit mondott, hogy az olimpiai, világ és Európa-bajnok norvég atléta, Jakob Ingebrigtsen “el volt ájulva” a színvonalától. Sterbenz Tamás hozzátette:
“Nem véletlen, hogy Mocsai Lajos, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a sportközpont megvalósulásában, ennyire fontosnak tartotta a terem kiemelkedő színvonalú felszerelését. A kisebb termekkel együtt csaknem ezer négyzetméteres létesítmény az oktatást, a szakemberképzést és a sportolók felkészülését szolgálja, de novembertől a lakosság számára is hozzáférhető lesz” – fejtette ki.
A XII. kerületi Csörsz utcában lezajlott fejlesztést Sterbenz Tamás Magyarország talán legfontosabb sportberuházásaként jellemezte, amelynek a hallgatók képzése által óriási hatása lesz a következő évtizedekben. Kiemelte ugyanakkor, hogy nagyjából félúton járnak az intézmény megújításában.
“Ami most leginkább hiányzik, az a kollégium, valamint az uszoda, a szertorna megfelelő helyisége és a fedett atlétikai pálya. Az ez irányú építkezés az Alkotás utcai tömbben tavaly márciusban leállt az orosz-ukrán háború miatt, így nincs helyben kollégiumi férőhelyünk” – fűzte hozzá.
Mocsai Lajos, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke – aki 45 éve áll az intézmény alkalmazásában – arról beszélt, hogy hét éve, még rektorként fogott neki talán legfontosabb feladatának, az egyetem újraépítésének.
“2015-ben leégett az atlétikai csarnokunk, és a következő évben a kormánnyal közös innovatív gondolkodás eredményeként körvonalazódni kezdett az új TF. A Covid egy-másfél évvel visszavetette az ütemtervet, de az utóbbi háromnegyed évben új lendület érkezett, mivel mi biztosítottuk az atlétikai világbajnokság – a sportolók szerint olimpiai szintű – gyakorlópályáját, így év vége helyett már szeptemberben megnyílt a sportközpont. Az egyik volt rektorunk azt mondta nekem, hogy ez volt a TF újraalapításának az ünnepe” – fejtette ki Mocsai Lajos, hozzátéve, a TF működése sorsdöntő tényező a nemzet teljesítményében.
“Még addig szeretnék kuratóriumi elnök lenni, amíg le nem zárul a második fázis a további, nem kevésbé világszínvonalú beruházásokkal” – árulta el a kézilabdázók korábbi sikeredzője.
Írta a Magyar Hírlap
