G. Fehér Péter
2023. október 4. szerda. 5:59
Frissítve: 2023. október 4. 6:10
Egy orosz felderítő egység emberei a német hadsereg katonáira találtak rá Luhanszk körzetében, egy kilőtt ukrán Leopard típusú tankban. A háromfős személyzet közül ketten rögtön a támadás után meghaltak, a harmadik személy súlyosan megsérült, elvesztette az eszméletét. Újraélesztették, kétségbeesetten németül kezdett kiabálni, „ne lőjetek”, utána elmondta, hogy nem zsoldos, hanem szerelő, a Bundeswehr katonája, és a személyzet többi tagja is a német hadsereg állományában szolgált.
Bár a megsérült német gyors orvosi ellátást kapott, mégis életét vesztette, pedig az orosz felderítő csoport vezetője elmondta: mindent megtettek életének megmentése érdekében, mivel alaposan ki akarták kérdezni, hogy miként került egy NATO-hadsereg katonája az ukrán frontra.
Mert erről van igazán szó. Az esetet a német források nem jelentették, viszont a történtek nem kizárt, hogy még jobban kiélezik az amúgy sem jó orosz-német viszonyt. Az ukrajnai háborúnak ebben a szakaszában merült fel igazán komolyan, hogy a nyugati katonai szövetség egyenruhás alakulatokat küld a frontra az oroszok elleni háborúban, annak érdekében, hogy segítség Kijev ellentámadását.
Stoltenberg NATO főtitkár legutóbbi kijevi látogatásán azt mondta, hogy bár lassan, de az ukránok kezdik visszaszorítani az orosz csapatokat. E kijelentéssel kapcsolatban azonban erős kételyek támadtak, az ukrán veszteségek tükrében. Ukrajna a múlt hónapban 17 ezer embert veszített – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Elmondása szerint az orosz erők három nyugati gyártmányú harckocsit lőttek ki, két német Leopárdot és egy brit Challengert.
A megsemmisített harci eszközök között szerepel hét amerikai gyártmányú Bradley harci jármű, 77 amerikai M777 tarack, 51 német, francia, lengyel és egyesült államokbeli önjáró tarack is. A lista korántsem teljes.
Két szempontból is fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború. Amint a német tank példája is mutatja, nem kizárt, hogy fokozatosan a NATO-országok katonái beszivárognak Ukrajnába. Most még csak egy-egy tankot vezetnek, de a brit védelmi miniszter javaslata szerint, nagyobb létszámú egységek bevetését is tervezik. A fedőtörténet szerint, „csak” kiképzési feladatokat látnának el a britek. Bár a bit miniszterelnök egyelőre elzárkózott csapatok Ukrajnába küldésétől, vagyis célt ért az ezzel kapcsolatos orosz fenyegetés. De mint láttuk, előbb-utóbb a harckocsik vezetése és üzemeltetése sem kizárt a különböző jogcímeken Ukrajnában tartózkodó nyugati katonák számára.
Vagyis mindez azt is jelenti, hogy a nyugati szövetség már nem csak közvetve, fegyverek, lőszerek és egyéb eszközök szállítása, valamint hírszerzési adatok megosztása révén vesz részt a háborúban, hanem közvetlenül is a harcok részesévé válik.
De van ennél veszélyesebb dolog is. Egyre-másra szóba kerül, hogy az ukránok kapjanak közepes hatótávolságú rakétákat is. Többek között az amerikai ötszáz kilométeres hatótávolságú HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerekről és az ATACMS háromszáz kilométeres hatótávolságú rakétákról, valamint a német Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétákról van szó.
Az ukránoknak azért kellenek ezek a fegyverek, hogy mélyen a harcvonalak mögé tudjanak lőni. Eddig azért nem kaptak ilyen rakétákat, mert a NATO-vezetés tisztában volt vele, hogy Kijev Oroszország területét venné célba, így szinte biztosra vehető, hogy a háború új dimenziót kapna.
Tehát most, mint az háború alatt korábban is, a nyugati bizonytalankodásnak vagyunk tanúi. Vagyis, azt akarják, hogy Ukrajna győzzön, de úgy, hogy ne bőszítsék fel végletesen Oroszországot, mert ez túl nagy kockázatot jelentene.
Ebben az összefüggésben kell megvizsgálni a mostani washingtoni bejelentést, mely szerint az Egyesült Államok hosszútávon felfüggesztette az Ukrán Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) és a Külföldi Katonai Finanszírozás (FMF) szerződéses programjait Ukrajna számára. A The New York Times azt írja, hogy az Ukrajnának szánt segélyek támogatásának szüneteltetéséről szóló törvényjavaslat lehetővé teszi Washingtonnak, hogy elkerülje a szövetségi kormány leállását.
Vagyis egyáltalán nem arról van szó, hogy megváltozott volna az Egyesült Államok politikája a háborúval kapcsolatban. Sokkal inkább arról, hogy Washington, elkerülendő a két nagy párt közötti törvényhozási civódást, hosszútávon kivette a szövetségi költségvetésből az Ukrajnának eredetileg szánt összeget.
De mindennek semmiképpen nem az lesz a hozadéka, hogy más csatornákon keresztül ne támogatná továbbra is Ukrajnát.
Írta a Magyar Hírlap
