A tárcavezető a szlovén klíma- és energiaügyi miniszterrel, Bojan Kumerrel közös sajtóértekezletén azt emelte ki, hogy hazánk mára mind a hét szomszédjával összekötötte villamosenergia-hálózatát, ahogy a földgázvezeték összekapcsolása is megvalósult hat állammal, Szlovániával viszont még nem.
„Azonban a hangsúly a »még« szón van, mivel itt ma Miniszter úrral aláírtuk a megállapodást, amelynek értelmében két éven belül megépítjük a vezetékrendszereinket összekötő interkonnektort, amelyen mindkét irányba évente 440 millió köbméternyi földgázt tudunk szállítani” – jelentette be, és arra is kitért, hogy ezen beruházás költsége a magyar oldalon 75 millió euró lesz.
„A magyar és a szlovén gázvezetékrendszer összekötése jelentős mértékben hozzá fog járulni a magyar energiaellátás biztonságának javításához, és elérhetővé teszi számunkra az olasz földgázpiacot, amely nem volt elérhető mindeddig, így a horvátországi LNG-terminálon kívül is lesz más elérhető LNG-forrás számunkra” – szögezte le.
Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az ellátásbiztonság garantálása nem egyszerű nemzeti, s még csak nem is kétoldalú kérdés, hanem európai ügy.
„Brüsszelből folyamatosan nyomást gyakorolnak ránk, hogy kevesebb energiahordozót vegyünk Oroszországból. Azonban ezzel a nyomásgyakorlással párhuzamosan nem adnak pénzügyi támogatást ahhoz, hogy más forrásból tudjunk vásárolni” – jelentette ki.
Majd elfogadhatatlannak nevezte azt az érvelést, miszerint az Európai Unió azért nem finanszírozza a földgáz-infrastruktúra fejlesztését, mert az idejétmúlt, és tizenöt év múlva már úgysem lesz földgáz az energiamixben.
„Egyrészt majd ezt meglátjuk, másrészt pedig nekünk nem a tizenöt évvel későbbi helyzet megoldása most az elsődleges, hanem a jövő év. Épp ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az Európai Unió adjon forrást ezen beruházáshoz” – mondta.
„Természetesen ha ezt nem teszi meg, akkor is meg fogjuk építeni a gázvezetéket, azonban világossá válik, hogy Brüsszelnek minden joga elveszik arra vonatkozólag, hogy bármilyen módon is beleszóljon abba, hogy honnan és kitől veszünk földgázt vagy kőolajat” – tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, hogy az Európai Unió az elmúlt években súlyos energetikai válsághelyzeteket élt át, így mára világossá vált mindenki számára, hogy az ellátás garantálása kritikus fontosságú feladat.
„Arra is végre rádöbbenhetne mindenki Európában, hogy az energiaellátás ügye nem politikai kérdés, hanem a fizikai valóság kérdése” – mondta.
„Az, hogy egy ország honnan veszi a földgázt vagy a kőolajat, az nem politikai állásfoglalás, hanem azon múlik, hogy honnan érkezik vezeték, és melyik vezetéknek a végén van olaj- vagy gázmező” – húzta alá.
Majd rámutatott: a kormány ezért az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy minél több irányból tudjon energiahordozókat beszerezni, illetve minél több országgal kösse össze Magyarország vezetékrendszereit.
A miniszter ezután tudatta, hogy a felek az atomenergia területén is megegyeztek az együttműködésük szorosabbra fűzésében, miután mindkét ország tagja az európai nukleáris koalíciónak.
„Világos álláspontot képviselünk, senki nem erőltetheti ránk kívülről az energiapolitikai döntéseket, és pusztán azért, mert valaki bezárja az atomerőműveit, vagy mert nem alkalmaz nukleáris energiát, attól más még alkalmazhatja azt” – szögezte le.
„Tőlünk, sem a szlovénoktól, sem pedig a magyaroktól senki nem veheti el a jogot arra, hogy a nemzeti energiamixünket magunk állítsuk össze, ehhez ragaszkodunk” – fogalmazott, illetve arra is kitért, hogy Szlovénia a már meglévő atomerőműve üzemidejének meghosszabbításáról döntött, illetve újabb reaktorok építését fontolgatja, így mindkét ügy terén szoros lesz a koordináció.
Írta a Magyar Hírlap
