Az Európai Bizottság november végéig mintegy 13 milliárd euró értékben oldaná fel a forrásokat – erősítette meg a Financial Times üzleti napilapnak három, a tárgyalásokra rálátó forrás. Az EU tavaly decemberben fagyasztotta be a kohéziós alapokból Magyarországnak járó mintegy 22 milliárd eurót, miután úgy látták, hogy az ország nem teljesíti az emberi jogi és jogállamisági alapelveket.
A magyar kormány megtette a Brüsszel által kért lépéseket, a pénzeket azonban ennek ellenére nem folyósították.
A bizottság szóvivője, Stefan de Keersmaecker szerint Brüsszel szeptember 26-án levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben egyes kérdések tisztázását kérte. „Amint Magyarország válaszol ezekre a kérdésekre, a bizottság folytatja az értékelést” – tette hozzá a szóvivő.
A tavaly december óta befagyasztott pénzek feloldása győzelmet jelentene Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek – jegyzi meg a Financial Times.
A befagyasztott magyar források ügyét az lendítheti ki a holtpontról, hogy Brüsszel még az év vége előtt szeretné biztosítani az egyhangú támogatást a költségvetés megemeléséhez és Ukrajna támogatásának folytatásához.
A helyzetet csak még sürgetőbbé teszi, hogy a hétvégén az Egyesült Államok kongresszusa a kormányzati leállás elkerülése érdekében született alku részeként elvetette az Ukrajnának szánt újabb hatmilliárd dolláros támogatást.
A bizottság javaslata szerint 66 milliárd euróval növelnék az EU közös költségvetését, hogy legyen miből fedezni a megnövekedett költségeket. Ebből ötvenmilliárd euró az Ukrajna támogatására menne a következő négy évben.
Valószínűleg nem véletlen, hogy Ukrajna épp a napokban teljesítette azt a magyar követelést, hogy az OTP Bankot vegye le a háború nemzetközi támogatóinak listájáról, a magyar kormány ugyanis már korábban jelezte, hogy amíg ez nem történik meg, addig biztosan nem szavazza meg a háborúban álló országnak szánt újabb európai segélyt.
Az Európai Parlamentnek várhatóan nem fog tetszeni a Magyarországnak járó források feloldása, de nincs formális lehetősége a döntés megakadályozására, a költségvetés megemelésére vonatkozó megállapodást ellenben megakaszthatja.
A költségvetés növelésének tervét nemcsak Magyarország ellenezte, hanem többek között Berlin is, az elfogadásához pedig egyhangú támogatásra van szükség.
Írta a Magyar Hírlap
