A mindig jól értesült nyugati sajtó szerint „Putyin orosz elnök újjáéleszti a Wagnert, csak más formában”. A CNN nyomán a magyar sajtó is beszámolt róla, hogy a napokban Andrej Trosev (hívójele: Deres) a Kremlben járt, ami arra utal, hogy „ő lesz a felelős a zsoldosokért, akik visszatértek Ukrajnába”. Vagyis Moszkva „visszavette az irányítást a Wagner-csoport felett (…) az egész világon”.
A helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Mindenekelőtt le kell szögezni, a magánhadsereg nem esett szét, így aztán arra sincs szüksége, hogy reanimálják. A vezetéséből pedig Trosev a Prigozsin-puccs után kiesett, ugyanis a megbízhatónak tűnő információk szerint ellenezte a zendülést, utána pedig a védelmi minisztériummal való együttműködést szorgalmazta. Ezt viszont a wagneriták többsége határozottan elutasította. Ha nem így lett volna, az orosz propaganda véres kardként mutogatta volna az átlépőket…
Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin bizonyosan számít Oroszország hősére – de nem kifejezetten a Wagner-csoporttal lesz dolga, hanem a Roszgvardija, az elnöknek közvetlenül alárendelt fegyveres testület átalakításában. Ehhez megvan a kellő tapasztalata: nem véletlenül ragadt rá, hogy ő a Wagner „vezérigazgatója”. A szervezetben neki kellett gondoskodnia a felszerelések beszerzéséről, a kommunikációról, valamint hírszerzési és műveletelőkészítési feladatokat is ellátott, akár a terepen, például Szíriában.
Andrej Trosev (jobbról) Vlagyimir Putyinnál
Fotó: MIKHAIL METZEL / POOL / AFP
Rendőr-vezérigazgató
A nyugalmazott rendőrezredes egyébként ugyanúgy leningrádi, mint Putyin és az elnök számos bizalmi embere. Megjárta Afganisztánt, harcolt Csecsenföldön és Dagesztánban. Kétségkívül jó katona volt: a Vörös Csillag mellett kétszer kapott bátorságért érdemrendet. Aztán visszatért Szentpétervárra, ahol rendőr lett, majd csatlakozott a SZOBR-hoz, a gyorsreagálású erőkhöz, ahonnan 2012-ben ment nyugdíjba.
A Kreml most tehát szervezési feladatokkal bízta meg. Nem azzal, hogy irányítsa a Wagnert, amire a nyugati híresztelések szerint Moszkvában kinézték. A munkája részben adminisztratív jellegű lesz: a különleges katonai műveletet (SZVO) megjárt zsoldosok és önkéntesek támogatását ellátó alapítvány rendbe tétele. Ez fontos, mert a wagneriták korábban sokat panaszkodtak arra, hogy a fronton nagyobb kockázatot vállalnak, mint a reguláris hadsereg katonái, a hátországban viszont nem gondoskodik róluk az állam.
Ami a másikat illeti, a Putyin-Trosev találkozóról készült tudósítások szerint az elnök utasította Torsevet, „hogy hozzon létre önkéntes egységeket, elsősorban az SZVO számára. »Ön már korábban harcolt egy ilyen egységben, tehát tudnia kell azokról a kérdésekről, amelyeket előre meg kell oldani, hogy a harci munka a legjobb és legsikeresebb módon történjen« – mondta az orosz elnök kínosan ügyelve arra, hogy a Wagner nevét véletlenül se ejtse ki.
Itt valójában nem arról lehet szó, hogy Putyin „sok kis magánhadsereget” rendelt a „Derestől”, hanem egy hálózatfejlesztésről, amiben egyébként a néhai Prigozsin magánhadseregének is lehet helye. Mindjárt kifejtjük, hogy miért gondoljuk így.
Anton Jelizarov (Prigozsin mellett jobbra) nem engedte ki a kezéből az örökségét
Fotó: MH/Telegram
Az új “gárdahadtest”
Egy népszerű orosz véleményvezér, Anasztaszija Kaszhevarova szerint Prigozsin fia, Pavel és a Lotus hívójelű Anton Jelizarov, a Wagner-csoport jelenlegi parancsnoka nemrég találkozott a Roszgvardija vezetőjével, Viktor Zolotovval. A tárgyalásukon arról volt szó, hogy a magánhadsereg milyen feltételek mellett lenne hajlandó csatlakozni a nemzeti gárdához.
Szeptember közepén a Wagner-közeli internetes csoportokban megszaporodtak azok a bejegyzések, melyek szerint a feleknek sikerült egyezségre jutniuk. Állítólag úgy döntöttek, hogy a magánhadsereg megtartja nevét és szimbólumait, de hivatalosan a Roszgvardijához tartozó egységgé válik, a harcosok teljes szociális csomagot kapnak az államtól, és visszatérnek Ukrajnába, valamint folytatják tevékenységüket Belaruszban és az afrikai országokban.
Cikkünk első részében már írtunk róla, hogy a nyár végén szinte láthatatlanná váltak az Aljakszandr Lukasenka vendégszeretetét élvező wagneriták, a hónap végén, vagyis az állítólagos megállapodás után viszont újra előkerültek. Az afrikai alakulatok is csak az utóbbi két hétben kezdtek aktívan hallatni magukról. A napokban pedig a szervezet katonái bejelentkeztek Bahmutból. Túl sok ez véletlennek.
Egy Wagner-harcos a szerencsétlen puccs idején
Fotó: MH/Telegram
Vissza az ukrán frontra
Ráadásul szeptember folyamán az Állami Duma elé került a Roszgvardija alá tartozó önkéntes alakulatokról szóló törvénytervezet. E szerint az önkéntes alakulatokat elnöki határozat hozhatja létre. „Ezeket a honvédelem területén bizonyos feladatok ellátására lehet majd alkalmazni mozgósítás, hadiállapot, fegyveres konfliktus stb. idején” – közölte szeptember 21-én Alekszandr Hinsztein, a Duma egyik képviselője. A törvényjavaslatot a tervek szerint a lehető leghamarabb tárgyalják.
A politikus tagadta, hogy az előterjesztésnek köze lenne a Wagner-csoporthoz, az időzítés azonban ezt elég egyértelművé teszi. A szervezetnek pedig amúgy is legalizálnia kellett a működését, mivel jogi szempontból soha nem léteztek.
Ráadásul a magánhadsereg sem cáfolta a híreket. Az egyik zsoldos, Alekszej Bergovin (hívójele: Breszt) szeptember 23-án például azt állította egy videóban, hogy a Wagner továbbra is „független szervezet”, és nem kötnek szerződést egyetlen minisztériummal sem. De a Roszgvardija, mint már említettük, nem a védelmi minisztérium alá tartozik, hanem a Biztonsági Tanács alá, amelynek Vlagyimir Putyin a vezetője. Szergej Sojguval ellentétben Putyinnal pedig a kiáltványa szerint Jevgyenyij Prigozsinnak és a harcosainak sem volt semmi problémája.
Ugyanezen a napon a magánhadsereghez közel álló Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a Krasznodari területen található Molkino faluban legalább 500 zsoldosból álló különítményt hoztak létre. A tervek szerint a különítményt a frontra szállítják, hogy Bahmut déli szárnyán, Kliscsijivka és Andrijivka térségében harcoljon. Továbbá olyan hírek is megjelentek, mely szerint a börtönökben ismét beindult a toborzás.
A Wagner-csoport tehát biztosan nem szűnt meg, és nem is olvadt be a reguláris haderőbe. A szervezet sikeresen elkerülte, hogy a védelmi tárca bekebelezze, ugyanakkor „kifehérítheti” a működését, ami jobb feltételeket teremthet a harcosai számára.
Hogy hol kerülnek bevetésre Ukrajnában, azt eddig se önkényesen döntötték el, a felesleges vitáknak viszont elejét veheti, hogy mögöttük áll a Roszgvardija, így tulajdonképpen zsoldosokból és puccsistákból Putyin praetorianusai lettek. A hírek pedig egyáltalán nem érintik az afrikai szerepvállalásukat, ami arra enged következtetni, hogy ott üzleti és műveleti tekintetben egyaránt megőrizték nagyfokú autonómiájukat.
Írta a Magyar Hírlap
