Feldman Zsolt a KÁN Egyetemi Napok elnevezésű rendezvény megnyitóján arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a „szakmaiatlanság, a tudományos megalapozatlanság egyfajta trend lett” a média fősodrában és a közösségi felületeken. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében általánossá vált a szakma elleni támadás, a mezőgazdaság egyfajta pofozózsákká vált, Brüsszelben kampányt építettek, politikát folytattak az állattartással szemben”, rontva annak hitelét – mondta el.
Kijelentette: „nem szeretnénk, ha Európa helyett a világ más részein állítanák elő az európai és a magyar emberek számára létfontosságú élelmiszert”, nem szeretnénk, ha az európai állattenyésztést kiszerveznék a harmadik világba.
Feldman Zsolt a megnyitón megjelent mezőgazdasági szakiskolák diákjai és mások mellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói előtt kitért rá, hogy a mezőgazdaságban, azon belül az állattenyésztésben is minden nehezítő körülmény mellett is „nagyon szép perspektíva” van.
Egy európai ember átlagosan évente 70 kilogramm húst és 236 liter tejet fogyaszt, ezt elő kell állítani, és aki eredményes az állattartásban, az jövedelmező és biztonságos jövő előtt áll – fogalmazott.
Küzdjünk együtt a hamis sztereotípiák ellen, és könnyebb lesz eredményes, perspektivikus állattartó ágazatot működtetni – szólított fel Feldman Zsolt.
Az államtitkár a KÁN keretében megrendezett III. Állattenyésztők Napján tartott előadásában szólt arról, hogy még idén ősszel nyilvánosságra kerül a vidékfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó menetrend, amely tartalmazza, hogy milyen támogatási konstrukciókat szeretnének meghirdetni 2024 végéig a közös agrárpolitikai kettes pilléréből.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének, emellett azon dolgoznak, hogy a támogatások mellett legalább részben elszámolhatók legyenek a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek kamatterhei – tette hozzá.
Szita Károly (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere a KÁN-megnyitón elmondta, a KÁN egyike az agrárvilágot leginkább reprezentáló rendezvény Magyarországon. Bemutatja az ágazatra jellemző értékeket: az életünk alapját adó termőföldet, az együttműködést a természettel, a hagyomány tiszteletét, az ősi tudás és ismeretkincs mellett a modern és hatékony gazdálkodást, az agráregyetemi kutatómunkát – tette hozzá a településvezető, aki Kaposvár várossá nyilvánításának 150. évfordulója alkalmából emlékzászlót adott át a MATE vezető képviselőinek.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke rámutatott: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az élelmiszertermelés nemzetbiztonsági kérdés, ahogy kérdés az is, képesek vagyunk-e a rendelkezésünkre álló erőforrást a tudásunk alapján a nemzet gyarapodására használni.
„A korszerű tudás a gazdálkodásunk, versenyképességünk alapját jelenti”, a KÁN és az ehhez hasonló rendezvények ezt a tudást meg tudják mutatni – hangoztatta az Országgyűlés alelnöke.
Gyuricza Csaba, egyetemi tanár, a MATE rektora hangsúlyozta: „Olyan időket élünk, amikor a mezőgazdaság egyre inkább divatba jön, és ma nem az a kérdés, ki képes az élelmiszert beszerezni, hanem az, ki képes az élelmiszeralapanyagot megtermelni, az élelmiszereket előállítani, és ezzel az ország szuverenitását erősíteni.”
„Ennek a célnak eléréséhez a legkorszerűbb tudású közép- és felsőfokú szakemberekre van szükség” – jelentette ki.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke rámutatott: a MATE az egyedüli egyetem Magyarországon, amely idén minden állattenyésztési szakot elindított, és egyedüli abban is, hogy országos állattenyésztési kiállítást szervez, amelyen színvonalas szakmai és közönségprogramokkal várja a látogatókat.
A rendezvény jelentőségét hangsúlyozva elmondta, 100 ember élelmét 3 állítja elő, vagyis 100-ból 97 embernek nagyon kevés információja van a mezőgazdaságról, holott a mezőgazdászok munkájának megismerésével „elejét lehetne venni káros kezdeményezéseknek”.
A KÁN-t először másfél évtizede rendezték meg a somogyi vármegyeszékhelyen. Az állattenyésztési kiállításként indult, mára egyetemi napokká fejlődött háromnapos eseményen az idén 100, az agráriumban érdekelt kiállító mutatkozik be, a programokra a szervezők 30 ezer látogatót várnak.
Írta a Magyar Hírlap
