2023. szeptember 26. kedd. 7:01
A napokban Magyarország határon túli magyar nemzeti közösségeiért felelős államtitkára Erdélybe látogatott, ahol a román lapok is idézték gondolatait: „Itt, Erdélyben is értünk el sikereket, de az átütő sikert még nem értük el, így nem dőlhetünk hátra” – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
A magyar tisztviselő rámutatott, hogy a székelyeknél száz évvel ezelőtt is gyakori volt a kivándorlás, de akkor még nem történt ilyen nagy számban. Ma tíz gyerekből három elhagyja az országot a szüleivel együtt. Ha a gyermekszám nem is nő Erdélyben, a Hargita magaslatain az elmúlt években három kápolna is épült népi kezdeményezésként, minden állami, alapítványi támogatás nélkül. Az építők nem tudtak egymás szándékáról, ezen a nyáron ismerték meg egymást az események furcsa egybeesésének köszönhetően.
A három kápolna
Fotó: MH archív
Mindhárom kápolna-építő a megmaradást és gyarapodást lélekből fakadó tettnek gondolja és nem pénzügyi kérdésnek. Csinódon a Jézussal várandós Szűz Máriát, a majdani Istenszülőt állítják példaként Nagy Balázsék, a Széphavas kápolnáját kalákában építő, feleségével Erikával kilenc gyermeket nevelő Esztány Zsolt a belső erőt adó Szentléleknek szentelte építményét, míg Bodó Lóránt, a haláltól az imádság csodájával, mindvégig az isteni irgalmasságban bízva felépült és szenteltette a hajlékot az Egyes kőnél a magyaroknak a történelemben oly sokszor irgalmazó Teremtő tiszteletére.
A székely lélek különös, alulról jövő kezdeményezése még a Holdról is látszik, nem is akárhogyan. Az egymásról nem tudó építők egy védvonalban, egymástól szinte azonos távolságra építették lelki „őrtüzeiket”, mintegy védvárként, végvárként.
A kápolnákról és építőikről itt olvashatják Kiss Antal publicisztikáját.
Írta a Magyar Hírlap
