Ötvenéves lett minden idők egyik legeredményesebb magyar kézilabdázója, az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok Siti Beáta. A korábbi 135-szörös válogatott irányító volt a női válogatott másodedzője, ma utánpótlással foglalkozik, a Nemzeti Kézilabda Akadémia egyik szakembere.
Sydney, 2000. október 1. Az ezüstérmes magyar kézilabda válogatott: Farkas Andrea, Zsemberiné Simics Judit, Pádár Ildikó, Deli Rita, Pálinger Katalin, Pigniczki Krisztina, Lőwy Dóra, Kulcsár Anita, Mocsai Lajos szövetségi kapitány (fent, b-j), Kökény Beatrix, Farkas Ágnes, Nagy Anikó, Radulovics Bojana, Siti Beáta, Kántor Anikó, Balogh Beatrix (lent, b-j) az eredményhirdetés után a XXVII. nyári olimpián.(fotó: MTI/Földi Imre)
Siti Bea Nagykanizsán született 1973. szeptember 23-án. A labda és a csapatsport nem áll távol a családtól, hiszen édesapja kosárlabdázó. Bea 10 éves, amikor a kézilabda mellett dönt, majd több alkalommal is tagja a kanizsai úttörő-olimpián győztes csapatnak. Szülővárosában az Olajbányász ’84-ben leigazolja, Uzsoki Lászlónál nevelkedik, hamar bekerül az utánpótlás-válogatottakba. ’92-től a Dunaferr játékosa, felnőttként egy 2006-ig tartó karrier kezdődik.
1994-től a válogatott tagja, 135 mérkőzésen 264 gól lő. Atlantában tagja a bronzérmes együttesnek, Sydney-ben az ezüstérmesnek. Az 1995-ös világbajnokságon másodikok, ’99-ben ötödikek, 2001-ben hatodikok; a ’96-os Európa-bajnokságon tizedikek, ’98-ban harmadikok, 2000-ben felérnek Európa trónjára.
Klubszinten is olyan eredményeket ért el, amit kevesen mondhatnak el. Játszott a Dunaferr (1992-2000) után a dán Ikast Bording EH-ban (2000-2002), majd a Cornexi Alcoában (2002-2006).
BL-győztes, KEK-győztes, EHF-kupa-győztes, európai Szuperkupa-győztes; magyar és dán bajnok, Magyar és Dán Kupa-győztes csapat tagja.
Eredményei és elismerései közé tartozik, hogy
a 2000-es Eb legjobb játékosának, Magyarországon pedig 1998-ban és 1999-ben az év kézilabdázójának választották.
Emlékezzünk csak, első klubja a Dunaferr volt ’92-től. Közel másfél évtized múlva, 2006-ban épp a dunaújvárosiak ellen lépett pályára, amikor egy gólt követő földet éréskor megsérül, majd felhagy az élsporttal. Egy újabb szép karrier kezdődik: az edzői pálya.
2006-ban hamar le is ül a kispadra, 2015-ig a Fehérvár edzője. Részt vesz a női és az ifjúsági női válogatott irányításában; másodedzőként segíti Erik Böhn, Hajdu János, Elek Gábor, Ambros Martín és Kim Rasmussen munkáját is. 2015-től ismét az utánpótlás mellett dolgozik, a Nemzeti Kézilabda Akadémián az NB-I-es női csapat edzője – mindennapjai így Balatonboglárhoz kötik.
Húga, Eszter szintén válogatott kézilabdázó volt; a 2004-es athéni olimpián tagja az 5. helyezett magyar válogatottnak; vébén ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnokságon arany- és bronzérmes irányító.
Isten éltessen, Siti Bea!
(mob.hu)
Post Views: 2