Nemcsak Karády Katalin élete, hanem rövid színészi pályafutásának máig ható hatalmas sikere is rejtély. A kőbányai Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban 1910-ben született Kanczler Katalin színészi pályafutása 1939-ben a Halás tavasz című filmmel kezdődött, s öt év alatt 22 filmben kapott főszerepet.
Valósággal megbabonázta a nézőket, búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a végzet asszonya karakterével szinte megigézte a férfiakat.
Karády Katalin legtöbb filmjében Jávor Pállal játszott
Fotó: facebook/karády
Az elő magyar magyar női filmsztár nehezen viselte el a sokszor tolakodó népszerűséget, 1944-ben erről így nyilatkozott: „Előfordul, hogy 12-14 óra munka után, több száz rajongó vár éjszaka a színház hátsó bejáratnál. Volt, hogy letaposták a cipőmet, elszaggatták a ruhámat, kivágtak egy darabot a bundámból”.
Sikerei ellenére a színészi teljesítményéről ugyan megoszlottak a kritikusok véleménye, de még a magyar színjátszás legendás színésznői is elismerték varázsát. A Kossuth-díjas Bajor Gizi ezt mondta róla: „Az a fajtájú női típus, amely még magyar színpadon nem is volt. Százszázalékosan és legelsősorban az van meg benne, amit szerintem Hollywoodban Marlene Dietrichből szerettek volna kicsiholni. Titokzatos, rejtélyes, izgató az egész lénye. Bestia típus, halálsugár és szivárvány, mert minden fantasztikus és örvénylő, veszett és megható káprázása mellett is gyerekes is, szóval: a Nő…”
Az első magyar szupersztár, Karády Katalin
Fotó: Facebook
Hatalmas népszerűsége ellenére is 1944. április 18-án zsidók védelmezése, bujtatása és kémkedés vádjával letartóztatták, a Gestapo három hónapig fogva tartotta, megkínozták, fogait kiütötték, kis híján agyonverték. A fogságból vőlegénye, Ujszászy István tábornok szabadította ki.
Az úgynevezett felszabadulás után, 35 évesen még lehetetlenebbé vált az élete, a Horthy-korszak ünnepelt sztárja mellőzött lett, 1947-ben szerepelt még a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszott még az 1948-ban forgatott Forró mezőkben. Ez volt az utolsó filmje.
Egy év múlva a kommunista kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, már csak vidéken léphetett fel. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén Kecskeméten volt, ahol – saját nyilatkozata szerint – a közönség kifütyülte, és sörösüvegekkel dobálta meg.
Menekülnie kellett, s a szigorú határellenőrzés ellenére Karády 1951 telén Mohácsi Ilonával, a házvezetőnőjével, és Lantos Olivér táncdalénekessel elhagyta az országot. Először Salzburgban lakott, ezután barátnőjéhez, Frank Irmához utazott Svájcba, akivel Brüsszelben éltek, majd 1953 tavaszán onnan hajóznak át Dél-Amerikába.
Mivel az amerikaiak kommunista ügynöknek tartották, ezért csak 1968-ban kapott vízumot, New Yorkban telepedett le, ahol Frank Irmával kalapszalont nyitott. „Amikor Amerikába kerültem, eleinte itt-ott föl-fölléptem, és álszerénység volna, ha tagadnám, hogy nagy sikereket arattam. Mégis rádöbbentem arra, hogy színészi-énekesi pályám véget ért, idegen földön nem kezdhetem elölről a karrieremet” – nyilatkozta a színésznő, hogy miért csak néhány fellépést vállalt.
Visszavonultan élt 1990. február 8-án bekövetkezett haláláig. Kérésének megfelelően Budapesten, a Szent István Bazilikában ravatalozták fel, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Karády magánéletét vitathatatlanul máig a legnagyobb rejtély övezi. Szadista apja – szíjjal verte a gyerekeit – halála után húszévesen feleségül ment az elvált, a nála tizennyolc évvel idősebb Varga András Rezső adóhivatali vámtiszthez. Három év múlva azonban a férj javaslatára elváltak, mert a szegénységben felnőtt felesége túlzott költekezése miatt eladósodott.
A mulatókban fellépő Karádyt tehetségét Egyed Zoltán újságíró fedezte fel, akit rabul ejtett szépsége, de barátja, Hunyady Sándor író egyik levelében azt írta: „Egyed egy közismert meleg tyúkba szeretett bele, aki nagyon szép, és biztos sikere lesz, ha megtanul játszani. De olyan szenvedélyesen meleg, hogy nehéz lenne bármely férfinak tartós viszontszerelmet ébresztenie benne”.
Mindezek ellenére összeboronálták őt többek között Jávor Pállal, s az is elterjedt, hogy eljegyezte Ujszászy István tábornok, Horthy Miklós kémfőnöke, az Államvédelmi Központ vezetője, aki vett neki egy villát Budán. (Ez az épület volt a kilencvenes években Antall József, majd Horn Gyula lakóhelye.)
Hol férfifalónak állították be, hol leszbikusnak. Feltételezések szerint nem csak barátnője volt a Váci utcai kalapszalon vezetője, Frank Irma, akinek üzletét államosították Ausztriába, ezért Svájcba költözött. Ott találkoztak újra 1951-ben, s Frank haláláig (üzlet)társak voltak. Sokatmondó viszont, hogy a Karádyról vezetett FBI-akta 1963-as bejegyzése szerint azért utasították vissza vízumkérelmét, mert együttműködött a kommunistákkal, emellett prostituált és leszbikus.
Az idős színésznő élete utolsó éveit egykori házvezetőnőjével, Mohácsi Ilonával töltötte New Yorkban, és őt tette meg örökösének is.
Sok tehát a titok Karády Katalin életében, ami valószínűleg közrejátszott abban, hogy 75 évvel utolsó mozifilmje után is még nagyon népszerű.
Írta a Magyar Hírlap
