A 395 milliárd forintba kerülő béremelés velejárója, hogy a 84 ezer érintett egészségügyi szakdolgozót új fizetési kategóriákba is sorolják, egyoldalú szerződésmódosítással – derül ki egy friss törvénytervezetből, amely a polgárőrséget is a határvédelemre rendelné, mivel kevés a határvadász.
Mindössze 2 nappal azután, hogy csütörtökön, a Fidesz-KDNP kétnapos esztergomi frakcióülésének zárónapján Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető bejelentette mások mellett azt is, hogy “a frakció javaslatcsomagot nyújt be a kormánynak a határvédelem megerősítésére”, már nemcsak ez történt meg, hanem a kormányzatban a javaslatból már előkészítettek egy törvényszöveget, amit a Belügyminisztérium szombat este már közzé is tett a kormány honlapján, a címe pedig ez:
a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvény.
Ez egy terjedelmes, mintegy 30 oldalas anyag, amely egyébként nemcsak a címében szereplő témákról szól. Sőt, pontosan 25 féle törvényt módosít, méghozzá a legkülönfélébbeket, a rendőrségről, a polgárőrségről vagy a határvédelemhez kapcsolódóktól a többféle egészségügyi tárgyú jogszabályon át a lőfegyverekről, a magánnyomozói tevékenységről szólókon át a köznevelési vagy éppen az uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényig.
Ami a törvényjavaslat-csomag címében említett “migráció elleni küzdelmet” illeti, ennek része, hogy a polgárőrségről szóló törvény módosításával a polgárőröknek is feladatul szabná a kormány a határvédelmet. A szöveg szerint ugyanis
a polgárőr egyesület alapfeladata lesz „az államhatár védelmében és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot” ellátni.
Az intézkedés oka alighanem az, hogy kevés a határvadász, az állomány feltöltöttsége messze van a kormány által célként megjelölttől, így bevetnék a polgárőröket. Amúgy a polgárőrök 2022 végéig szintén segítették a határvédelmi feladatokat járőrszolgálattal, de akkor külön díjazásért – most nem tudni, kapnak-e rá forrást a polgárőr egyesületek.
A javaslatcsomag egy másik pontja egyébként bevezeti a “kiemelt határvadász szolgálati pótlék” fogalmát is”, bár összeget nem írnak, de sejthető, hogy ezzel próbálják ösztönözni a határvadásznak jelentkezőket. Hogy miért kevés a határvadász, arról itt írtunk nemrég bővebben:
A javaslatcsomag másik fontos pontja az egészségügyi szakdolgozók béremelése. Pontosabban a jövő évi béremelése, amire augusztus elején már célzott második lépcsőként Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára. Az első lépcső az volt, amikor az ápolók, egészségügyi dolgozók júliustól egységesen 18 százalékkal magasabb bért kaptak.
Jövő év márciusától ismét nő az érintetti kör, pontosan 83889 egészségügyi szakdolgozó bére, de már differenciáltan – olvasható ki a javaslatcsomagból, amely egészen pontos számot is tartalmaz, mennyibe is kerül mindez: 394,83 milliárd forintba. Viszont az emeléssel együtt jár némi átalakítás is, hiszen új fizetési osztályokat határoz majd meg a javaslat szerint a belügyminiszter az érintetteknek.
A tervezet úgy fogalmaz, hogy “az egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót alap vagy kiemelt fizetési osztályba kell besorolni”. Kiemelt fizetési osztály ott jár, ahol az egészségügyi dolgozó „fokozott fizikai és pszichés körülmények között, fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkaterületen, különösen nagy felelősséggel járó szakterületen, kiemelt ellátást végző területen vagy speciális kompetenciákat igénylő szakmában” végez tevékenységet.
Ami az új fizetési osztályokba sorolást illeti, a törvényjavaslat szerint a munkáltató erről az érintettekkel legkésőbb 2024. február 29.-ig “egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja”. Ha elfogadja, akkor 2024. március 1.-től ezt az addigi egészségügyi szolgálati munkaszerződése módosításának kell tekinteni. A tervezet kitér arra is, hogy az új besorolás szerinti bér nem lehet alacsonyabb a korábbi keresetnél,
kivéve, ha az illetménypótlék, illetményelem megállapításának alapjául szolgáló körülmény a módosítást követően már nem áll fenn”.
HVG
