MH/MTI
2023. szeptember 22. péntek. 16:11
A keresetet Santa Catarina állambeli mezőgazdasági termelők nyújtották be, hogy megakadályozzák a földbirtokaik környezetében élő őslakosok területi követeléseit, miután szerintük az őslakosoknak 1988. október 5-ig, a jelenlegi brazil alkotmány kihirdetésének napjáig vagy már birtokba kellett venniük az őket megillető földterületeket, vagy a határidő lejártáig bírósághoz kellett volna fordulniuk a terület feletti tulajdonjog miatt.
Az őslakosok jogvédői szerint az alkotmánynak az agrárlobbi általi értelmezése – az időkorlát kitűzése – figyelmen kívül hagyta a két évtizedes katonai diktatúra alatti erőszakos kitelepítéseket és az őslakos népek elűzését, ezért ez eleve igazságtalan volt.
Az ítéletet meghozó 11 fős testület tagjai közül kilencen az őslakosok mellett, ketten az őslakosok követelései ellen szavaztak.
Luiz Fux alkotmánybíró az ítélettel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy „az őslakosok hagyományaihoz és őseikhez kötődő területek alkotmányos védelemben részesülnek, még akkor is, ha nincsenek lehatárolva.”
Cali Tzay, az ENSZ őslakos népek jogainak különmegbízottja 2021-ben hasonló következtetésre jutott, és az őslakos népek jogainak megvédésére szólította fel a legfelsőbb bíróságot.
A kihirdetett ítéletet örömmel fogadták az őslakos közösségek, ugyanakkor jogvédők hangsúlyozták: részleges sikert értek el, és folytatni fogják a harcot a területek további kijelöléséért, hogy biztosítsák és megvédjék az őslakos népek jogait.
Habár a döntés egy népcsoportra vonatkozik, az ítélet precedensértékű a folyamatban lévő, hasonló vitás kérdések esetében.
Brazíliában 764 őslakos területet jegyeztek be, de az őslakos népek nemzeti alapítványának (FUNAI) adatai szerint ennek mintegy egyharmadát még nem jelölték ki, és a folyamat akár több évtizedig is eltarthat. A társadalmi és környezetvédelmi intézet (Instituto Socioambiental) közlése szerint Brazília területének 14 százalékát teszik ki őslakos területek.
Írta a Magyar Hírlap
