A Sotckholmi Egyetem kutatóinak a tasmán tigris egyik példányának bőréből és vázizomszövetéből sikerült RNS-t kinyerniük, ami fontos része lehet annak, hogy megértsük az állat biológiáját.
A tasmán tigrisek utolsó példánya – a feltételezések szerint – 1936-ban pusztulhatott el egy állatkertben. Ez az a példány, amiről videó is készült, bár egy nemrég megjelent tanulmány szerint talán nem is az azon látható négylábú volt az utolsó példány.
Akár így van, akár nem, egy biztos: a faj mára kihalt. A Colossal Biosciences cég – ami a fajok kihalása ellen küzd, – ugyanakkor elhatározta, hogy megpróbálja feltámasztani az állatot, hogy ismét benépesítse vele a tasmán erdőket.
A Sotckholmi Egyetem tudósainak ez az elképzelés adta a hátteret a legutóbbi kutatásukhoz. Munkájuk során sikerült RNS-t kinyerniük az állatkertben elpusztult egyed maradványaiból, ezt a bravúrt pedig most először tudták végrehajtani egy kihalt fajon.
A DNS-hez hasonlóan az RNS is egy polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből, a ribonukleotidokból épül fel. Néhány egyszerű szervezet, mint például a vírusok örökítőanyaga az RNS. A Stockholmi Egyetem tudósainak ezt sikerült kinyerniük az elpusztult állat bőréből és vázizomszövetéből.
A Genome Research tudományos folyóiratban közzétett publikáció szerint ez az első alkalom, hogy bepillantást nyerhetünk egy faj sejtjeinek működésébe és anyagcseréjébe közvetlenül a faj kihalása előtt.
Emilio Mármol-Sánchez, az egyetem tudósa szerint bár a munkájuknak nem célja a tasmán tigris mint faj feltámasztása, minden olyan eredmény, ami a kihalt fajok feltámasztásához használható, a társadalom hasznára válik. Az eredmény ugyanakkor a vírusok jobb megértéséhez is hozzájárul majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
HVG
