Kórházban fekvő betegek életkilátásainak megjóslására vetné be a mesterséges intelligenciát egy amerikai nonprofit egészségügyi szervezet, amely több egészségügyi intézményt is működtet. A cél, hogy az eltávozóknak legyen idejük közölni végakaratukat a hozzátartozókkal.
Kutatások mutatják, hogy az amerikaiaknak mindössze 22 százaléka végrendelkezik, azaz foglalja össze életvégi kívánságait, ezért az illinoisi OSF HealthCare csapata mesterséges intelligencia bevetésével segítené az orvosokat annak meghatározásában, hogy mekkora az esélyük a betegeknek, hogy öröklétre szenderülnek a tartózkodásuk alatt. Ezt a kórházi felvételt követően 5-90 napon belüli kockázatot jósolja meg a most kifejlesztett mesterségesintelligencia-modell – írja a Fox News.
A tervek szerint a mesterséges intelligencia még idejében jelezheti, hogy érdemes összefoglalni a végakaratot, ugyanis ha a betegek elérik azt a stádiumot, amikor már eszméletlenek vagy például lélegeztetőgépen vannak, akkor valószínűleg már túl késő lesz elmondani az utolsó kívánságokat.
A MI-modellt több mint 75 ezer beteg adatain tesztelték, különböző fajok, etnikai hovatartozások, nemek és társadalmi-gazdasági tényezők alapján. A Journal of Medical Systems folyóiratban nemrégiben publikált kutatás szerint az összes beteget nézve 1:12-höz volt a halálozási arány. Azok esetében viszont, akiknél a mesterséges intelligencia azt jósolta, hogy nagyobb valószínűséggel halnak meg kórházi tartózkodásuk alatt, a halálozási arány az előbb említett érték háromszorosára nőtt.
A modellt a Covid–19-világjárvány előtt és alatt is tesztelték, és közel azonos eredményeket kaptak – közölte a kutatócsoport. A MI tulajdonképpen az orvosokat segíti azzal, hogy begyűjt egy csomó olyan információt, amelyek összegyűjtésére, elemzésére aligha van idejük az egészségügyi szakembereknek, majd bemutatja ezeket az információkat az előrejelzéssel együtt, hogy lehetővé tegye az orvosok számára a döntést.
Azt, hogy ez az előrejelző nem tökéletes, a kutatók is elismerik: pusztán az, mert a halálozás fokozott kockázatát jelzi, még nem jelenti azt, hogy ez meg is fog történni. „Végső soron az volt a célunk, hogy megfeleljünk a betegek kívánságainak, és olyan életvégi ellátást biztosítsunk számukra, amely a legjobban megfelel az igényeiknek” – állítják az OSF kutatói.
Vannak olyan MI-szakértők viszont, akik bár felismerik az OSF modelljének lehetséges előnyeit, rámutatnak bizonyos kockázatokra. Ezek egyike az esetleges téves megítélés. Ha az MI-modell helytelenül jósol magas halálozási kockázatot egy olyan beteg esetében, aki valójában nincs is ilyen kockázatnak kitéve, az szükségtelen szorongást okozhat a betegnek és a családjának is – állítja egy dallasi sürgősségi orvos.
De a fals negatív diagnózis is kockázatot jelent szerinte: „ha a MI-modell nem képes azonosítani egy olyan beteget, akinél nagy a halálozási kockázat, előfordulhat, hogy nem kerül sor az életvégi döntő beszélgetésekre”. A további lehetséges kockázatok közé tartozik a mesterséges intelligenciára való túlzott támaszkodás, az adatvédelmi aggályok és az esetleges torzítás, ha a modellt korlátozott adatkészlettel képezik ki, ami eltérésekhez vezethet más betegcsoportok ellátási ajánlásaiban – teszi még hozzá a szakember, kiemelve, hogy az ilyen típusú modelleket mindig emberi felügyelettel kell párosítani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
