Nagy Áron
2023. szeptember 20. szerda. 6:06
– Kim Dzsongun haza utazott Oroszországból, ahol több napot töltött el, a Kreml pedig bejelentette, hogy a jövő hónapban Vlagyimir Putyin Kínába látogat. Mi a jelentősége a két találkozónak?
– Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun találkozójának jelentőségét az adja, hogy mostantól Észak-Korea nemcsak Kínával, hanem Oroszországgal is stratégiai kapcsolatokat fog kialakítani. Mi ennek a lényege? 1) Észak-Korea elszigetelődöttségének csökkentése. 2) Hírszerzési együttműködés: hozzáférés az orosz műholdas adatokhoz. 3) Olyan modern fegyverek megszerzése és fejlesztése, amelyre Észak-Korea önmagától képtelen. Miért fontos ez a kapcsolat az oroszoknak? Mert megkaphatják azt a fegyvermennyiséget, amelyre jelenleg az orosz-ukrán háború miatt szükségük van. Kína. Mi történik? Mivel az USA kerek perec kijelentette, szakítva a Kissinger-i hagyományokkal, hogy számára a fő ellenség a Kínai Népköztársaság és Oroszország együtt, a két fél összefogott. Putyin azért megy el Kínába, mert az együttműködést el kell mélyíteni. Ma Kína fantasztikusan fejlődik gazdaságilag, de a fegyverek tekintetében le van maradva az Egyesült Államok mögött. Ha és amennyiben az orosz potenciál, ideértve az atomot is, mögöttük áll, attól kezdve a kínaiak méltó ellenfelei lesznek az amerikaiaknak, és egy III. világháború, a tajvani kérdés megoldása kapcsán elkerülhetővé válik.
– Közben Volodimir Zelenszkij is külföldön van, New Yorkba utazott, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytasson, valamint felszólaljon az ENSZ közgyűlésén. Mire számít?
– A nyugati társadalmak kezdenek belefáradni a háborúba. Az amerikai közvélemény is erősen megosztott. Voldoimir Zelenszkij alapvető célja a mostani utazással olyan rakétarendszerek megszerzése, amelyekkel az orosz területek elérhetőek. Ez az egyik. A másik megjegyzésem, hogy Joe Biden készül a következő elnökválasztásra. Óvatosnak kell lennie. Zelenszkij tehát az ENSZ közgyűlés előtt a nyugati lakosságot, a nyugati politikát akarja megpróbálni maga mögé álltani, mert egyre többen határolódnak el Ukrajnától. Az ukrán elnök számára most az a legfontosabb, hogy megdolgozza az amerikai törvényhozókat, hogy a jövőben is kapjanak pénzt, mert az ukrán költségvetés kisebb, mint amit a hadsereg igényel. Tehát ma Ukrajna nyugati támogatás nélkül nem húzná ki 24 óráig. Az elmúlt hetekben ráadásul Egyiptom is bejelentette, hogy nem szállít fegyvereket az ukránoknak, már csak azért sem, mert úgy sem fizeti ki nekik senki. Látni kell azt, hogy ma a harmadik világ döntő része fegyverszünetet és békét akar. Tehát ugyanazt mondja, mint Európában a Vatikán és Magyarország. Amerika pedig nem siet, nagyhatótávolságú rakétákat is leginkább a németek Taurusával egyidejűleg akar szállítani.
– Érdekes, hogy az ukrán elnök érkezésekor állt elő a New York Times azzal, hogy Kijev állításával szemben nem orosz rakéta csapódott be, és okozta több ember halálát a kosztyantinyivkai piacon. Véletlen lenne. Vagy valamilyen üzenet?
– Igen. Bár véletlenek vannak, de Ukrajna provokál. Legutóbb a románokat próbálták meg háborúba rántani, amikor azt mondták, hogy az oroszok román területet lőttek. Aztán kiderült, hogy az a rakéta 35 kilométerre ment el a román légtértől. Korábban közölték, hogy csapás érte Lengyelországot. Milyen csapás? Ukrán csapás, csak ők azt mondták, hogy egy orosz Sz-300-as. Ezek provokációk, de senki sem ült fel nekik. A nyugati titkosszolgálatok ott vannak, tudják, ki hova lőtt és kinek milye hol zuhant le.
Írta a Magyar Hírlap
