A most lövészárok-szolgálatot ellátó deszantosokat eredetileg egy támadó, illetve csapásmérő feladatokat ellátó, mozgékony egységnek képezték ki, akiket nagy luxus volna az első vonalban ledaráltatni, ám úgy néz ki, hogy az orosz vezetésnek jelenleg nincs más választása.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Az elmúlt két hétben az oroszok további elit deszantos egységekkel erősítették meg az ukrán ellentámadás főirányában, az orihivi szektorban védekező és emiatt alaposan kivérzett 58. összfegyvernemi hadsereget – írja a brit védelmi minisztérium a szokásos napi háborús összefoglalójában.
A 7. és a 76. hadosztályoktól elvont, legalább öt ezredből álló deszantos-különítmény pár kilométerre állomásozhat az utóbbi időben frontvárossá változott Robotinétől. Amennyiben teljesen fel lennének töltve az egységek, úgy nagyjából 10 ezer elit ejtőernyőst számlálna ez a csapatösszevonás, ám a különítmény szinte valamennyi eleme súlyos létszámhiánnyal küzd.
A deszantosok körében ez a jelenlegi helyzet egészen biztosan kedvezőtlen fogadtatásra talált, lévén, hogy egészen más feladatokra képezték ki őket. Az ejtőernyősöket gyors-reagálású, elsősorban támadó műveletekben bevetett csapásmérő egységekként kellene felhasználni, ám a szükség törvényt bont, így nem először kényszerülnek a megnyúlt orosz frontvonal mentén egyszeri lövészárok-szolgálatot teljesíteni.
Ezzel csak annyi a gond, hogy az ilyen tűzoltó-jellegű megoldások hosszú távon az elit alakulatok elpocsékolását jelentik. Hogy mégis kénytelen erre fanyalodni az orosz hadvezetés, az csak egy újabb bizonyítéka a bevethető frontkatonák hiányának.
HVG
