Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke:
Manapság már keveset hallani a DK-s árnyékkormányról. Számomra úgy tűnik, mintha elfáradt volna ez a politikai kezdeményezés. Szerintem Magyarországon jelen körülmények között nem egy egypárti árnyékkormányra, hanem egy olyan szakértői árnyékkormányra lenne szükség, amely mögé az összes ellenzéki párt fel tudna sorakozni. A mai ellenzéki tagoltságban ez életképesebb politikai alternatívát kínálna a választópolgárok számára, hiszen egyetlen ellenzéki pártnak sincs akkora támogatottsága, hogy egymaga reálisan le tudná váltani a mai kormányzatot.
Mesterházy Attila
Fotó: MH archív/Papajcsik Péter
LMP sajtóosztály:
Nem a mi tisztünk ezt megítélni, a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának tevékenységéről a választópolgárok fognak majd véleményt mondani.
Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom elnöke, volt európai parlamenti képviselő:
Szanyi Tibor
Fotó: MH archív/Papajcsik Péter
A DK úgynevezett ‘árnyékkormánya’ valószínűleg hasznos lehet az azt megalkotóknak, illetve közvetve a valódi kormánynak is, azonban a magyar társadalom többi része számára inkább kártékonynak mutatkozik, hiszen egy lehetséges, jó és érdemes politikai eszközt hiteltelenített el.
A DK ‘árnyékkormánya’ sajnos csak árnyéka, vagy az sem az ezen a néven megismert angolszász hagyománynak, ugyanis a reaktivitáson túl nem vázol jövőképet. Pestiesen szólva úgy is mondhatnánk, mindössze reflektív és fiktív, azaz lényegében a valódi kormány menetrendje szerint kritizál és ócsárol, amiből a választópolgárok aligha látnak kedvező perspektívát.
A baloldali értékrendű emberek szemszögéből sem jobb a helyzet, ugyanis ez a társulat igen messze áll a rendszerkritikai megközelítésektől, sőt, leginkább a magyar vadkapitalizmus szerelmeseiből áll. Egyetlen hozadéka, hogy a DK önzéséből fakadóan ez csak az ő ‘árnyékkormányuk’, ezért az ellenzéki erőket csak kevésbé járatja le, jóllehet a mai parlamenti ellenzék ugyanúgy jövőkép nélküli. Ezzel szemben pártom, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom új tennivalókban gondolkodik, valódi nemzetegyesítő projektekben, mint például a Duna-Tisza csatornarendszer ügye, amely megvalósulása esetén az ország bő harmadát karolná fel, a magyar vízgazdálkodás fejlesztésének egészén túl. Ugyanilyen fontos lenne a szociális Magyarország kialakítása, amely a szövetkezeti mozgalom reneszánszára támaszkodhatna. Ez csak két olyan példa, ami jelzi, hogy mivel nem foglalkozik sem a DK ‘árnyékkormánya’, sem pedig a parlamenti levegőt szívó többi párt.
Volner János, a Huxit Párt elnöke, a Jobbik egykori alelnöke:
Volner János
Fotó: MH archív/Papajcsik Péter
A balliberális ellenzék a 2006-os őszödi beszéd óta Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig „jutott”. Az mindig is világos volt, hogy azon az oldalon DK az egyetlen komolyabban vehető politikai erő és hogy Gyurcsány Ferenc az ellenzék valódi vezetője: immár hivatalosan is a DK az ellenzék legerősebb pártja.
Közismert tény, hogy a magyar választásokat az amerikai titkosszolgálatok megpróbálták a baloldal támogatásával befolyásolni. Hazatelepült a tengerentúlról Márki-Zay Péter és az ellenzék miniszterelnök-jelöltjeként hibátlanul felmondta az amerikai külügyminisztérium álláspontját, világossá téve, hogy a baloldal a háború pártján áll és kívánatosnak tartja Magyarország bevonását a háborúba. Ez az álláspont azonban csúnyán leszerepelt, a Fidesz-KDNP soha nem látott arányú győzelmet aratott. Gyurcsány azért hozta létre az árnyékkormányát, mert úgy gondolja, hogy a 2006 óta eltelt 17 év feledtette korábbi bűneit, kormányzásának államcsődveszélyt eredményező kudarcát. Gyurcsány az árnyékkormány megalakításával, immár az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjeként kíván üzenni a Nyugatnak: „én vagyok a ti emberetek, engem támogassatok és mi ezt kormányra kerülve meg fogjuk hálálni nektek”. Gyurcsány nyíltan felvállalta célként Magyarország felszámolását: megszüntetné Magyarország szuverenitását és az Európai Egyesült Államokat jelölte a magyarok jövőképeként. A balliberális ellenzék elleni küzdelem tehát nemzeti túlélésünk szempontjából nélkülözhetetlen, én magam ezért is mondtam le a szingapúri diplomata álomállásról: Magyarország megmaradása forog kockán. Ha csak egyetlen ciklusra is visszatérhetnének a posztkommunisták és a szélsőséges liberálisok, Magyarország megszűnne létezni. Igaza volt Orbán Viktornak, amikor az elvhűségem miatt engem nevezett a Jobbik utolsó mohikánjának: amíg élek, soha nem fogom hagyni, hogy a baloldal kormányra kerüljön.
Írta a Magyar Hírlap
