Kifejtette: „ebben benne van az is, hogy mi számítunk mindenkire, aki a világban bárhol él, ugyanakkor a világban bárhol él magyar, ők is számíthatnak ránk”. Nemcsak közösségben, hanem egyénenként is, hiszen a kormány nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatással is segíti a magyar közösségeket, fiatalokat a nyelv, a kultúra és a magyar hagyományok elsajátításában – mondta.
Szili Katalin hozzátette, „ez adja az identitásunkat, azt az önazonosságot, amely alapján azt mondjuk, hogy magyarok vagyunk, hiszen gondolkodásunkban, nyelvünkben, kultúránkban ez az, ami összeköt bennünket”.
A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta, a kormány számára kiemelten fontos a szülőföldön élés és boldogulás biztosítása is.
Az alaptörvényt idézve kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért, hogy megőrizze „a részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét, önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelessége”.
Közölte: Magyarország elősegíti a határon túl élő közösségei fennmaradását, fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, emellett egyéni és közösségi jogaik érvényesülését.
Szili Katalin elmondta, a magyar alaptörvény része az is, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, ez viszont a környező országok közül csak Szlovénia és Szerbia alkotmányában van benne. Ilyen alapon nincs meg az a fundamentum, hogy a nemzeti kisebbségek egyenlő polgárokként szerepeljenek – jelezte.
A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, a kormány 2011-ben fogadta el a nemzetpolitika stratégiai kereteiről azt a dokumentumot, amelynek egyik fontos tétele, hogy „Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját”.
Hozzátette, román politikusok állításaival szemben tévedés, hogy a magyar kormány etnikai autonómiát szeretne. Mindig is azt kommunikálták, hogy ott, ahol tömbben élő magyarság van és többségben van a magyarság – ahogy Székelyföldön -, lehetne területi autonómiát biztosítani – mondta a főtanácsadó.
Szili Katalin előadásában beszélt az illegális migráció hatásairól, a nemzetiségi kisebbségek helyzetéről, emellett demográfiai adatokról is beszámolt. Elmondta, a friss népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar nemzetiségűek száma 1 113 973, ez magában foglalja annak a 2,48 millió embernek a 4,5 százalékát is, akiknek a nemzetisége ismeretlen. Hozzátette, 977 450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
Szlovákiában a 2021-es adatok szerint 2013-mal kevesebb magyar van, mint amennyi 2011-ben volt, 456 154 ember alkotja a felvidéki magyarságot. A szintén 2021-es adatok szerint Horvátországban 10 314 magyar él és 7218-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek – ismertette a főtanácsadó.
Elmondta, Szlovéniában nem volt hagyományos népszámlálás, a 2002-es adatokból kiindulva a meglévő statisztikai adatokból származtatták a népszámlálási adatokat. Ennek alapján hatezer magyar élhet az országban, egyesek ezt a számot tízezerre becsülik – tette hozzá.
Kárpátalján egy 2017-es felmérés szerint a magyar nemzetiségűek száma 131 ezer lehet, ennek alapján a magyarok száma a 2001-es népszámláláshoz képest 21 ezerrel, tehát 13,7 százalékkal csökkent – ismertette a főtanácsadó.
Előadása után Szili Katalin Keresztes Dénessel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökhelyettesével megnyitotta a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány fotókiállítását, amely határon túli magyar fotósok keresztény ünnepkörökhöz kapcsolódó munkáit mutatja be.
Zachar Péter Krisztián, az alapítvány kuratóriumi elnöke az MTI-nek elmondta, harmadik alkalommal szervezték meg a konferenciát, amelyre összehívták azokat a keresztény ökumenikus civil szervezeteket, amelyek célja, hogy helyben erősítsék a hitéletet a Kárpát-medencében, és a magyar megmaradást szolgálják.
Írta a Magyar Hírlap
