A Budapesten ötödik alkalommal megrendezett konzervatív családpolitikai dzsembori, a Demográfiai Csúcs egyik sztárvendége az olasz miniszterelnök volt.
Ünnepélyes felkonferálás után Novák Katalin köztársasági elnök, a Demográfiai Csúcs házigazdája kísérte be a terembe Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, akit a szervezők láthatóan az esemény egyik sztárvendégeként tartanak. A Novákkal jó viszonyt ápoló politikus az első sorban ülő Orbán Viktornak is puszival köszönt, majd meghallgatta az előtte színpadra lépő magyar és bolgár köztársasági elnököket. Melonit Novák konferálta színpadra, bevezetőjében harcosként, édesanyaként, politikusként és szeretett barátként aposztrofálta, ezeket a jelzőket pedig az olasz politikus is elismételte Novákra vonatkoztatva és hozzátette, Orbán Viktort is jó barátjának tartja. (Novák beszédéről az alábbi cikkünkben olvashatnak:)
Beszéde elején Meloni felvázolta, hogy szerinte napjainkban súlyos demográfiai válság sújtja Olaszországot és egész Európát, különösen nyugaton: a születések száma visszaesett és családellenes hangulat alakult ki. A politikus szinte egész beszéde alatt arról beszélt, hogy a család, valamint a vallási és nemzeti identitás veszélynek van kitéve, ezt a veszélyt “bizonyos ideológiák” jelentik, de hogy ezen belül pontosan mire gondolt, aztán nem derült ki egyértelműen.
Beszélt arról is, hogy a média szerepét is vizsgálni kell a demográfiai problémák kezelése során, példaként azt hozta, hogy szerinte a reklámok is megváltoztak az elmúlt években, azokban ugyanis elhalványult a család képe, ehelyett olyan egyének jelennek meg fogyasztóként, akik el lettek különítve a közösségektől, amelyekből származnak.
Meloni szerint “vallási, nemzeti és családi identitásunk nélkül csak lelketlen számok és eszközök vagyunk azok kezében, akik használni szándékoznak minket”, ezért harcolni kell a családhoz való jogért az emberiség és az emberi jogok védelmének érdekében.
A népesség csökkenéséről a politikus azt mondta, sürgősen rá kell jönniük a döntéshozóknak arra, miért van az, hogy az emberek azt állítják, hogy szeretnének gyerekeket, de ezek a gyerekek végül nem születnek meg. Úgy látja, a születések száma különösen a gazdagabb nemzeteknél csökken, így nyilvánvalóan összefüggésben van a jóléttel, a megoldás pedig az lehet, ha az erőforrásokat a kormányok nagyobb mértékben fordítják a családok támogatására.
Ezzel a lendülettel hosszasan méltatni kezdte Orbánt és Novákot, amiért erre “tökéletes példává váltak a magyar intézkedések”, hiszen az elmúlt években olyan mértékben emelkedett a termékenységi arányszám és a házasságkötések száma, hogy azt még Ferenc pápa is kiemelte tavaszi látogatása során.
“Az igazi szabadság a választás lehetősége” – folytatta Meloni, de nem a családpolitikában szintén fontos szerepet játszó abortuszról beszélt, hanem választási szabadság alatt arra gondolt, hogy Magyarország bebizonyította: a nőknek nem kell az anyaság és a karrier között dönteniük, hiszen a nők foglalkoztatottsága is nőtt az utóbbi időszakban. Szerint ehhez “csak kellően családbarát politikát és megfelelő környezetet kell teremteni”, amelyben a nők élhetnek teljes életet, hiszen a gyerekek nem korlátok a karrierben.
Ezután röviden rátért arra is, hogy egyes vélemények szerint az európai népesség csökkenésére megoldást jelenthet a bevándorlás, majd gyorsan hozzátette, hogy ő ezt nem tudja elfogadni. “A nemzeteknek felelősséget kell vállalniuk saját jövőjük építésében” – mondta Meloni, aki szerint a bevándorlók hozzátehetnek a gazdasághoz, de a demográfiai politikát nem lehet – ő legalábbis nem hajlandó – rájuk alapozni.
Beszéde vége felé Meloni megint eljutott oda, hogy Novákot méltassa, szerinte bátorság kellett ahhoz, hogy a köztársasági elnök kimondja, “a család a biztonság záloga”. Meloni úgy látja, ez néhány éve természetes lett volna, ma azonban vannak, akik meg akarják győzi a konzervatívokat arról, hogy nem menő a családról beszélni, ezek az ideológiák “próbálják kikezdeni a szülők neveléshez való jogát”, amit minden áron meg kell védeni.
Márpedig a családot nem válthatja ki az állam, erre láthattunk példát a szovjet hatalom idején – vezette fel beszéde csattanóját az olasz miniszerelnök, aki elmondta, meglepte, hogy az elmúlt hetekben újból előkerültek bizonyos történelmi ellentmondások. “Egyetértek Novák Katalinnal és Orbán Viktorral abban, hogy az 1956-os forradalom nem csak egy külföldi hatalom elleni felkelés volt, hanem egy felkelés azok ellen is, akik arra törekedtek, hogy az emberek identitásának alapjait próbálják tönkretenni” – ezalatt Meloni a családot, a nemzeti hovatartozást és a vallást értette. Hozzátette, ugyanilyen törekvéseket láthatunk jelenleg Ukrajnában, ezt pedig Európa nem fogadhatja el.
HVG
