Hetedik alkalommal készítette el a Nézőpont Intézet a magyar–német barométer elemzését, amelyben a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét vizsgálja. A két ország gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai kapcsolatai hagyományosan szorosak. Ugyan az utóbbi évek ideológiai véleménykülönbsége a politikai nyilvánosságban nem ezt a benyomást kelti, a kötődések változatlanul erősek. A magyar kormány a „connectivity” stratégiájával ezek további, gazdasági elmélyítését tűzte céljául, de a német kormányok is ezen dolgoznak, az országuk export nagyhatalmi státusának védelmében – számolt be a Nézőpont Intézet legfrissebb közleményében.
A Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodája és a Nézőpont Intézet közötti együttműködés részeként ismertetett reprezentatív felmérés eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője prezentálta, amelyből kiderült, hogy azonos arányban pozitív (57 százalék) a másik országról alkotott jó vélemények aránya a magyarok és németek körében. Az elemzés rámutatott, hogy a két nemzet kölcsönös megítélése jóval kedvezőbb, mint a jelenlegi kapcsolatok megítélése, ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben szorosabb együttműködést elképzelhetőnek tartják, mint például a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az európai katonai védelem – írták.
A közlemény szerint a barométer eredményeinek bemutatását követően megosztotta gondolatait Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte, hogy a közös Európai Unió a két nép közös érdeke. Ehhez megvannak az alapok, hiszen vannak azonos érdekek például a közös adósság elutasítása vagy a versenyképesség növelése. A miniszter kitért arra, hogy a legnagyobb akadályt a német média sokszínűségének hiánya jelenti, ugyanakkor az egyoldalú médiakörnyezetet tekintve kimondottan jónak tekinthetők az elemzés eredményei. Fontosnak tartja, hogy a politikai nézetkülönbségek ne legyenek negatív hatással a gazdasági együttműködésre.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen részt vett Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője, valamint Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabbak a személyes kapcsolatok, illetve megerősítették, hogy a politikai és gazdasági ügyeket fontos különválasztani – írták.
Írta a Magyar Hírlap