A felkészültség jelentősen meghatározza, hogy egy vállalkozás üzleti lehetőségként viszonyul-e a mesterséges intelligenciához. Többek közt ez derült ki az SAP Hungary friss, SurvAI elnevezésű kutatásából. A csaknem 300 vállalati vezetővel készült felmérés szerint a cégek elsősorban a termelésben, marketingben, ügyfélkapcsolatok területén várnak jelentős MI-hatást, míg a hagyományosan humán területeken, mint a jog és a HR, ódzkodnak a mesterséges intelligencia használatától.
Az SAP felmérésének célja az volt, hogy megmutassa, a vállalatok miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, milyen területeken számítanak MI-indukálta változásra, erre milyen eszközökkel készülnek, valamint függ-e a hozzáállásuk a cégük méretétől, az iparágtól vagy a digitalizáltság fokától. Noha a kutatás nem reprezentatív, a csaknem 300 cégtulajdonossal, felsővezetővel készült kutatásban a magyar gazdaság széles spektruma képviseltette magát, vállalatméret szempontjából arányos eloszlásban – írja közleményében a vállalat.
Az eredmények azt mutatták, hogy már a mesterséges intelligencia definíciója sem egyértelmű. A sofőr nélküli önvezetésről, a ChatGPT nyelvi modellről vagy éppen egy önálló chatbotról például meg tudták ítélni a válaszadók, hogy MI-alapúak, ugyanakkor a nagyon egyszerű algoritmusokkal, folyamatábrákkal működő szolgáltatásokat is hajlamosak voltak MI-képességekkel felruházni, amennyiben eléggé bonyolultnak tűntek. Az azonban feltétlenül jó jel, hogy a válaszadók többsége (70%) tisztában van az MI-vel kapcsolatos tudása korlátaival, ahogy azzal is, hogy ez a technológia nem új dolog, eddig is jelen volt az üzleti rendszerekben (60%). A vállalatok vezetői azt is felismerik, hogy van feladatuk az MI megismerésével, használatával kapcsolatban, és nem értékelik túl saját cégeik képességeit a tekintetben, hogy milyen fokon állnak az alkalmazkodásban. Kétharmaduk inkább pozitív, de csupán 20 százalékuk gondolja, hogy saját cégük valóban eredményes, és vezető az MI-használatában az adott területen.
A megkérdezett vállalati döntéshozók körében is kimutathatók azok a félelmek, amik a hétköznapokban is jellemzik az MI-diskurzust: az „elveheti a munkánkat” (55%), vagy hogy olyan célokra fordíthatják az MI-t a digitális nagyvállalatok, ami morálisan megkérdőjelezhető (63%), itt is megjelent.
A kifejezetten SAP-felhasználók 46 százaléka vallotta, hogy minden további nélkül alapozna üzleti döntést egy 100 százalékban MI által készített elemzésre, míg azok, akik nem használják az SAP-t, kevésbé bíznak a mesterséges intelligenciában (31%).
A SurvAI arra is rámutatott, hogy a kisebb cégek inkább kiszolgáltatottságként élik meg az MI-vel teli jövőt. 50 fő alatti cégeknél lényegesen borúsabbak a válaszok minden szakterületre vonatkozóan. Hasonlóan polarizált a vélemény, ha árbevétel tekintetében választjuk ketté a válaszadók körét.
A felmérés azt mutatja, hogy bár a cégvezetők pozitívan látják a jövőt például a logisztika területén (78%), azonban sokkal magasabb a borúlátók aránya a jog (44%) és a HR (40%) területén. A kettő között persze valószínűsíthető összefüggés, hiszen ha egy raktárban az önjáró robotok terjednek el, kiszorítva ezzel a raktáros munkatársakat, akkor az végülis logisztika területén pozitív, míg HR szempontból egy negatív hatás. Hasonlóan megosztó a jogi jövőkép is; sok jogi problémát vethet fel az MI használata, legyen szó szerzői jogokról, fogyasztói jogokról vagy éppen adatvédelemről.
Az SAP közölte: az is látszik, hogy a cégek elsősorban a termelésben, termékfejlesztésben, a fogyasztók elérésében várják a legnagyobb horderejű változást. Emellett az is egyértelműen kiderült, hogy az SAP-felhasználók sokkal inkább használják a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és további terveik vannak vele a marketing, a termékfejlesztés, vagy éppen a menedzsment területén.
A kutatás a forrás és a tudás kérdéskörére is kiterjedt. A válaszadók többsége túlnyomórészben saját forrásaira számít (55%) a jövőbeni MI-fejlesztések finanszírozására, de külső forrásként hitelt (20%) vagy uniós pénzt (30%) is megjelöltek. Azt is megmutatta a felmérés, hogy az SAP-felhasználók tudatosabban állnak a mesterséges intelligenciához: körükben 80 százalék körüli azok aránya, akik lehetőséget látnak, és valódi árbevételi hatást is remélnek az MI használatától.
***
Átfogó képzés indul a mesterséges intelligenciáról. Milyen területeken használható a mesterséges intelligencia? Milyen lehetőségek vannak benne? Hogy lehet az MI-megoldásokat saját vállalkozásom vagy céljaim elérése érdekében felhasználni?
A képzés hallgatói esettanulmányokon keresztül nyerhetnek betekintést az MI alkalmazásának iparági összefüggéseibe a következő területeken: XR, VR, IoT, robotika, NFT, Blockchain és kriptovaluta, Ipar 4.0, BI, WEB 3.0.
A megismert eljárásokat és eszközöket a hallgatók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is elsajátíthatják, hogy egyes elemeit be tudják építeni a cégük működésébe már közvetlenül a képzés után.
A szeptemberben induló MetaUniversity képzésről részletes információkat ide kattintva olvashat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
HVG
