LMA
2023. szeptember 12. kedd. 17:26
Csaknem háromszáz darabot készített a Boeing az egyik sikertermékéből, a C-17-es Globemaster III. Moose-nak, azaz Jávorszarvasnak hívott nehéz szállító repülőgépből. Az 1991-re kifejlesztett majd 1993 közepén szolgálatba állt s 2015-ig gyártott, példányonként nagyjából kétszáz millió dollárért beszerezhető eszköz súlya csaknem százharminc tonna. A négy, egyenként száznyolcvan kilonewton tolóerejű gázturbinás sugárhajtómű segítségével egy-egy gép hetvenhét tonnányi tömeget vagy több mint száz embert képes célba juttatni.
E térben kicsit több, mint hatvanhét tonna rakomány fér el…
Fotó: MH archív / Csudai Sándor
A magyar felségjelű és lajstromszámú Jávorszarvasok hossza ötvenhárom, magassága csaknem tizenhét, míg fesztávolsága közel ötvenkét métert tesz ki. A szárnyfelület 353 négyzetméter, azaz nagyjából akkora, mint öt darab háromszobás panellakás együttvéve. Ami külön figyelemreméltó, hogy ezt a hatalmas monstrumot mindössze két pilóta és egy rakodásvezető kezeli. Utóbbi egyébként a legmodernebb szenzoroknak hála azt is pontosan látja a fedélzeti számítógépen, hogy a rakomány hol és milyen mértékben terheli a légijárművet. Jelenleg négy haderő rendszeresítette – a miénken kívül amerikai, a brit, az ausztrál és a kanadai felségjelzéssel láthatjuk a világ légikikötőiben vagy az égen szárnyalva.
A pilótafülkében számos digitális visszajelző panel található
Fotó: MH archív / Csudai Sándor
A C-17 részben fém, részben kompozit anyagokból készült, s az úgynevezett felsőszárnyas kialakítású. Beltere hermetikusan zárható, a levegőben utántölthető, hatótávolsága egy tankolással 4400 kilométer. Legnagyobb utazási magassága meghaladja a tizenháromezer métert míg „normál” utazási sebessége hétszázhúsz kilométer óránként. A maximális felszállótömege egyébként 265 tonna körül jár.
Mint korábban említettük, a Jávorszarvasok magyar felségjellel, de nemzetközi személyzettel repülnek. Mindennek hátterében az áll, hogy a kisebb NATO tagországok – sem a 2000-es évek elején, sem manapság – nem rendelkeztek/és bírnak stratégiai légi szállítási képességgel, lévén azt egyenként kiépíteni drága és a feltételezhető kihasználatlanság miatt teljesen gazdaságtalan lett volna. Napra pontosan tizenhét éve végül tizenhárom NATO-állam szándéknyilatkozatot írt alá a szövetség légiszállító kapacitásának bővítésére, melyhez utóbb Norvégia és hazánk is csatlakozott. A C-17-esek üzemeltetésére három légikikötő jelentkezett: a németországi Ramstein, a romániai Konstanca és a Pápa Bázisrepülőtér.
Utóbbi mellett végül 2007-ben tette le a garast a NATO.
A három megvásárolt gépből kettőt a Boeingtől, egyet pedig az Amerikai Légierőtől vettek át. A járműveket ma is rendszeresen használják a NATO államai, az elszámolás pontos részletei azonban nem nyilvánosak.
Írta a Magyar Hírlap
