Nemcsak a hivatalosan közölt egy, hanem két, Koszovóban megsérült magyar KFOR-katona lábát is amputálni kellett – értesült a hvg.hu. Egyiküknél ráadásul felmerült, hogy ehhez a beavatkozáshoz egy késlekedés vezethetett. A műhiba-gyanú nyomán indult vizsgálatról senki nem közöl semmit, ahogy arról sem tudni, mire jutott az ilyenkor kötelező ténymegállapító helyszíni vizsgálat.
A bajnál talán csak a hallgatás és a terelés nagyobb a május 29-én Koszovóban megsérült magyar katonák ügyében: bő három hónappal az eset után még mindig keveset tudunk. Ugyan állítólag a KFOR-vezetés sem állt a helyzet magaslatán, ami indokolhatja, hogy a történtekről hivatalosan nem szívesen beszélnek, de a magyar (katonai) kormányzat is mélyen hallgat, aminek már más oka is lehet. Aznap Zvecsanban ugyanis szerbek támadtak rá a többségében magyar KFOR-katonákra, kellemetlen helyzetbe hozva a magyar kormányzatot, amely szövetségesként és barátként beszél Vucsics Szerbiájáról, így nem meglepő, hogy a szerbeket nem is említették itthon az eset után:
A NATO békefenntartó erejében (KFOR) részt vevő katonákat azért vetették be május 29-én tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecsan település polgármesteri hivatalánál, mert szerb tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármester el akarta foglalni hivatalát a többségében szerbek lakta észak-koszovói városban. A véres összecsapássá fajult demonstráció során a szerbek nemcsak üveggel, kövekkel támadtak a KFOR-katonákra, hanem házi készítésű robbanószerkezetekkel és fegyverrel is. A támadás, és a súlyos sérülésekkel, nagy vérveszteséggel járó sebeket okozó repeszek a helyszínre vezényelt olasz és magyar katonát megsebesítettek:
Az összecsapást követő napokban még volt tájékoztatás magyar részről, később azonban már egyre kevésbé lehetett információhoz jutni a történtekről és a sérültek állapotáról. A hvg.hu is régóta próbál utána járni a részleteknek, főleg azért, mert bár a Honvédelmi Minisztérium a támadással összefüggő egyetlen esetben számolt be „végtagamputációról”,
a hvg.hu úgy tudja, valójában két sérült katona lábát is amputálni kellett.
Ráadásul értesüléseink szerint egyiküknél ez a beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a korábban kapott kezelés során minden szakszerűen történik. Ám a lábamputációhoz vezető kezelés felveti a műhiba gyanúját, illetve azt, hogy a beteg ellátása és kezelése a legszakszerűbben történt-e – ennek kiderítésére információink szerint vizsgálat is indult.
Amikor ez utóbbiról igyekeztünk információhoz jutni, mindenhonnan visszapattantunk kérdéseinkkel, miközben a katonák állapotáról a hivatalos kommunikáció is szinte teljesen befagyott. A könnyebb érthetőség és követhetőség érdekében időrendi sorrendbe rendeztük az eseményeket.
Május 29., 18 óra 21 perc: A hvg.hu diplomáciai forrásaira hivatkozva megírja, hogy több, mint húsz magyar KFOR-katona sebesült meg, többen közülük súlyosan a zvecsani összecsapásban.
Május 29., 20 óra 17 perc: A Honvédelmi Minisztérium közleményben erősíti meg, hogy megsérült „több mint 20 magyar katona, ebből 7 fő súlyosan, de állapotuk stabil”. Hozzátették, hogy a sérült katonákat további kezelésre légi úton Magyarországra szállítják. Azt is ígérték, „folyamatosan tájékoztatást” adnak a helyzetről.
Május 29., 22 óra 31 perc: A Magyar Honvédség a Facebookon közli, hogy katonaorvosi csoport indult Koszovóba a sebesült magyar katonák ellátása és szükség szerinti hazahozatala érdekében az egészségügyi ellátásra kialakított Airbus A319-es honvédségi géppel, fedélzetén Kajári Ferenc vezérőrnaggyal vezérkari főnök-helyettessel, aki amúgy 2021-2022-ben egy éven át a KFOR-misszió parancsnoka volt.
Május 30., 00 óra 15 perc: Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon ad tájékoztatást: „Pristinai nagykövetünk, Bencze József az imént látogatta meg az amerikai kórházban azt a négy magyar katonát, akik repeszsérülések miatt szorulnak ellátásra”. Azt is tudatta, hogy „egy honvédet meg kellett műteni, de szerencsére egyikük állapota sem életveszélyes.”
Május 30., 12 óra 47 perc: Ismét Szijjártó Péter szólalt meg az ügyben, aki tudatta, hogy „a magyar katonák a kapott parancsoknak megfelelően jártak el, a feladataikat megfelelően látták el, tizenöt sebesült katonát kellett kórházban ellátni, életveszélyben szerencsére nincsen senki”. Hozzátette: a helyszínre utazott magyar orvoscsoport dönti el, kit hoznak közülük haza további ellátásra.
Május 30., 15 óra 30 perc: Leszállt Budapesten a sebesült katonákat hazahozó katonai gép, a repülőtéren a honvédelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy „összesen 27 sérültünk van, 12-en jöttek a repülőgépen most”. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a fedélzeten néhány szót váltott a katonákkal, és jelezte, hogy a magyar katonák helytálltak, hősiesen teljesítették kötelességüket, a sérülteket pedig a Honvédkórházba szállítják további kezelésre.
Május 31.: Reggel összehívták az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának rendkívüli ülését, ahol az 1 óra 23 perces ülés egyetlen napirendi pontjaként, zárt ajtók mögött a képviselők meghallgatták a Zvecsanból a sebesült magyar katonákkal együtt hazatért Kajári Ferenc vezérőrnagy tájékoztatását.
Május 31. 9 óra 12 perc: Novák Katalin köztársasági elnök reggel meglátogatta a Honvédkórházban ápolt sérült katonákat. „A hadsereg főparancsnokaként személyesen is megköszöntem a helytállásukat, és mihamarabbi gyógyulást kívántam nekik” – írta az államfő a Facebookon, ahová a könnyű sérültekkel közös kórházi fotóit is feltöltötték.
Június 2.: A HVG Észak-Koszovóban tartózkodó helyszíni tudósítója szerint közben a KFOR-erők látványos jelenléte elvette a keménymag rendbontási kedvét, így elülni látszik a feszültség újabb hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy az albánok és a szerbek bármennyivel is közelebb kerültek volna a több mint két évtizede tartó, rendre fellángoló krízis megoldásához.
Tudósítónknak Nagy Levente alezredes, a magyar KFOR-kontingens parancsnoka is nyilatkozott: „felgyógyulásuk után katonáink vissza akarnak térni közénk, és vissza is fognak jönni” – mondta, hozzátéve: „A katonáink a feladat teljesítése után is a helyszínen maradtak, többük a sérülése ellenére is kitartott, és akadtak, akik az egészségügyi ellátás után visszatértek a társaikhoz.”
Június 5.: A hvg.hu írásban fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy a még Koszovóban tartózkodó, illetve a még május 30-án hazaszállított 12 sérült katona állapotáról érdeklődjön. Arra voltunk kíváncsiak, milyen műtéteken vannak túl, milyen az állapotuk, elhagyhatta-e már valamelyikük a kórházat. Kérdéseinkre semmilyen reakció nem érkezett.
Június 19.: Miután két hét alatt sem érkezett semmilyen hivatalos válasz a Honvédelmi Minisztériumtól a hvg.hu kérdésére a sérült magyar katonák állapotáról, kérdéseinket újra elküldtük a tárcának, de erre sem érkezett semmilyen reakció azóta sem.
Július 7.: Mikorra a hvg.hu közben arról értesült, hogy egy sérült katona lábát amputálni kellett, és felmerülhet az ügyben az addigi ellátás szakszerűségével kapcsolatos aggály, ismét megszólalt a honvédelmi tárca. Öt héttel a történtek és az első tájékoztatások után az MTI-nek árulták el, hogy több sérült már hazamehetett a kórházból, de két katona állapota továbbra is súlyos. Hozzátették: egyiküknél „végtagamputációval járó beavatkozásra volt szükség”, amelyet aznap végeztek el.
Július 10.: A hvg.hu a Magyar Honvédség Egészségügyi Központnak tett fel kérdést arról, „van-e már eredménye a belső vizsgálatnak, amely a Honvédkórházban ápolt, Koszovóból hazatért egyik sebesült katona végtagamputációjával összefüggésben indult a beteg ellátásának és kezelésének szakszerűségét illetően?” Még aznap kaptunk is választ, ezt: „A Koszovóból hazatért, sérült katonák ellátásával kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium ad tájékoztatást.”
Július 10.: Az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház válasza alapján még aznap továbbítottuk kérdésünket a Honvédelmi Minisztériumhoz, hiszen úgy tűnt, a tárca illetékes a Koszovóból hazatért, sérült katonák ellátásával és az ezzel összefüggésben indult esetleges vizsgálattal összefüggő, kifejezetten szakmai jellegű kérdésekre is válaszolni. Megkeresésünkre azonban semmilyen reakció nem érkezett.
Augusztus 3.: Mivel válasz nem érkezett, közérdekű adatigénylésként küldtük el a Honvédelmi Minisztériumnak a vizsgálat lefolytatásával, annak megállapításaival, továbbá az esetleges személyi felelősséggel és annak lehetséges következményeivel kapcsolatos kérdéseinket.
Augusztus 18.: Mivel a közérdekű adatigénylésre már muszáj válaszolni, a 15 napos határidő leteltével meg is kaptuk a választ a Honvédelmi Minisztériumtól. Ebben azt közölték, hogy „az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház már nem a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozik, egyebekben tájékoztatjuk, hogy adatigénylése tekintetében a Honvédelmi Minisztérium nem minősül adatkezelőnek”.
Augusztus 18.: Mivel az év elején történt hatásköri átszervezések nyomán az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház tevékenységét a többi egészségügyi intézményhez hasonlóan a Belügyminisztérium irányítja, a belső vizsgálattal kapcsolatos kérdéseinket megküldtük közérdekű adatigénylésként a Pintér Sándor vezette tárcának is.
Szeptember 1.: Megérkezett a Belügyminisztérium válasza, amely szerint a tárca „nem minősül adatkezelőnek”.
Ezzel bezárult a kör, márpedig közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy két katonánál volt szükség végtag – mindkét esetben a láb – amputációjára, de arról, amelynél még szakmai, ellátási aggályok is felmerülhettek, senkitől nem tudtunk meg semmit, senki nem érezte magát illetékesnek az egyenes válaszadásra. De ugyanígy
nem hallani a magyar katonák tömeges sebesüléséhez vezető május 29-i összecsapás hátterének és körülményeinek feltárására lefolytatott honvédelmi vizsgálatáról sem.
A május 29-i eseményeket ugyanis egy külön honvédelmi vizsgálatnak kell tisztáznia. A szabályok szerint ugyanis minden olyan eseménynél, amely külföldi katonai missziónál történik és sérüléssel vagy halálesettel jár, a vezérkar megbízásából ténymegállapító bizottság kell vizsgálatot indítson. A bizottságnak – amelyet értesüléseink szerint Kajári Ferenc vezérőrnagy vezet – a munkáját egy jelentés elkészítésével kell befejeznie, ezt a jelentést pedig tárgyalnia kell az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának is. Egyelőre több tehát még a kérdés a május végi koszovói eseményeket illetően, mint a válasz.
Mivel a hazatért 12 sérült katona közül 11 a hódmezővásárhelyi Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárnál szolgál, az önkormányzat úgy döntött: pénzügyi alapot hoz létre az ország határain kívül szolgálatot teljesítő és erőszakos cselekmény közben súlyos, vagy maradandó sérülést szenvedő katonák támogatására, az elhunyt honvédek esetében a hozzátartozók segítésére. A megsebesült katonák külön állami, honvédségi elismeréséről egyelőre nincs hír, bár
augusztus 30-án, a hazatérő magyar KFOR kontingens teljes állománya megkapta a helyszínen a Novo Selo táborban hősies helytállásáért a NATO Balkán Medált.
HVG
