Csák János azt mondta, a kormány számára a felsőoktatás éppen olyan fontos, mint mindaz, amit a családpolitikában vagy a vállalkozások és a magyar kulturális intézményrendszer fejlesztésében tesz.
A kormány az utóbbi években nagyon sokat tett azért, hogy a hallgatóknak könnyebb legyen a tudás megszerzése és hasznosítása – tette hozzá.
Az átalakított alapítványi egyetemek költségvetését két és félszeresére növelték, emellett több nagy infrastrukturális beruházást is végrehajtottak – mondta.
Emellett úgy változtatják a szabályozást, hogy a hallgatók minél jobb környezetben tanulhassanak. Ilyen volt a felvételi rendszer átalakítása is, amelyet az állam csak a felsőoktatási intézmények vezetőivel és a hallgatói önkormányzatokkal konzultálva, közösen valósíthatott meg – mondta Csák János.
Csák János emlékeztetett: idén országosan egyharmaddal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly, a Miskolci Egyetemre pedig több mint negyven százalékkal többen jelentkeztek első helyen. Hozzátette, ez azt mutatja, hogy az egyetemnek híre és vonzereje van.
A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karára 80 százalékkal többen jelentkeztek, a gépészmérnöki és informatikai szakok is népszerűek voltak, ezekre negyven százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly – ismertette a miniszter.
Idén 106 ezer tanuló nyert felvételt felsőoktatási intézménybe, nyolcvan százalékuk állami ösztöndíjat kap, emellett a felvett hallgatók negyven százaléka műszaki és agrártudományokra jelentkezett – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a kormány befektetésként tekint a felsőoktatásra és arra kérte a hallgatókat, ugyanígy tekintsenek rá, hiszen „ahogy sáfárkodnak az egyetemen eltöltött idejükkel”, úgy lesz meg ennek a hozama „nemcsak önmaguknak, hanem a családjuknak, a régiójuknak és a hazájuknak”.
Az állam jó partnerekre talált az egyetemekben és vezetőikben. Követelményeket is támasztanak velük szemben: a versenyképes tudás átadását, az intézmények vonzerejének növelését és az innovációt – fejtette ki.
A miniszter azt mondta, a kormány bízik abban, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem egyike lesz a világ száz legjobbjának. Úgy fogalmazott, a tudás önérték, de annak csak akkor van értelme, ha szolgálja a nagyobb közösséget.
Csák János hangsúlyozta, „csak gazdaságilag erős és kulturálisan magabiztos családokból álló nemzet lesz cselekvőképes”. Az állam mindent meg fog tenni azért, hogy „teret és pályát” nyisson az egyetemisták előtt.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora arról beszélt, hogy a modellváltás óta eltelt három év a „szellemi és fizikai építkezés jegyében telt”. Kormányzati támogatásnak köszönhetően elindult az egyetemi infrastruktúra teljes megújítása és épül egy adatelemző módszertani központ, mely a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve valósul meg.
A rektor kiemelte, az egyetem valamennyi adósságától megszabadult, a hallgatókat már a felújított 1-es kollégium várja, jövő héten pedig megkezdődik az 5-ös és a 6-os kollégium felújítása is. A jövő évben a Miskolci Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen rendezi meg az Európai Egyetemi Játékokat, ez mintegy hatezer sportolót és kíséretét jelenti – mondta Horváth Zita.
Hangsúlyozta, az egyetem széles körű vállalati kapcsolatainak köszönhetően élen jár a duális képzésben és hozzájárul a régió munkaerőpiaci igényeinek biztosításához. A végzett hallgatóik több mint 70 százaléka helyben marad, és rövid időn belül el tud helyezkedni – tette hozzá.
Horváth Zita kiemelte, az intézmény igyekszik mindent megtenni azért, hogy az ott tanulók és dolgozók kiemelkedő tanulási és munkakörülmények között végezhessék munkájukat.
Szopkó Tibor, Miskolc alpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy felsőfokú végzettséggel általában könnyebb boldogulni. Az elsőéves hallgatóktól azt kérte, legyenek kritikusak, környezettudatosak és a közösség aktív tagjai, emellett tanulják meg kezelni a kudarcokat.
Írta a Magyar Hírlap
